Tudta? Van, ahol piros tojással koccintanak húsvétkor

Olaszország az egyik legvallásosabb európai ország, ahol a húsvét nagyon fontos szerepet tölt be az ünnepek sorában. Ahogyan a legtöbb országban, itt is fontos eleme az ünnepre való felkészülésnek a 40 napos böjt, amelynek utolsó vasárnapját pálma- és olajfaágak megszentelésével zárják. Az ágakra aggatott díszes tojások szinte minden háztartásban megtalálhatóak.
A családdal töltött vasárnapi ebédnél még fontosabb a hétfő, melynek szokásai városonként változnak, de nagyon gyakori például a közös piknikezés vagy nagyszabású közös ebéd, amelynek elengedhetetlen része az „aperitivo”, a báránysült valamint a „colomba” ami egy húsvéti galamb alakú kalács. Az olasz gyerekeknek nagyobbnál nagyobb csokitojásokat vásárolnak, amiket húsvét reggelén kapnak meg, ezekbe ajándékokat is rejtenek.

A harangok hozzák a tojást

Franciaországban is a római katolikus vallás a legelterjedtebb, így számos húsvéti szokással rendelkeznek ők is. Húsvét előtti nagypénteken a harangok Rómába mennek, azaz elhallgatnak Jézus halálának tiszteletére. Húsvét reggelén szólalnak meg újra, jelezve, hogy Jézus feltámadt. A gyerekek tojáskeresése elterjedt szokás, a csokoládéból készült nyuszi, bárány és harang ajándékozása mellett. A tojáskeresésben nagy szerepet játszanak a harangok, amelyek Rómából visszatérve hozzák a tojásokat a gyerekeknek, és amiket a szentmiséről hazaérve kell megkeresniük.
A gasztronómiájukról híres franciák húsvétkor is megadják a módját az ünneplésnek. A csokoládémesterek gyönyörű alkotásai és a lamala – elzászi cukros bárány – is különleges francia finomságok. Ezek mellett a bárány, disznó és a tojás mindenféle formája kerül az asztalra. Érdekesség, hogy a főtt tojásokat színesen teszik a báránysült, vagy a sonka mellé.
A Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium olasz és francia szakos tanára, Kulcsárné Gál Beáta mindkét országban élt ösztöndíjasként huzamosabb ideig, így volt lehetősége olasz és francia húsvétot is átélni.

Nem locsolkodnak

"Az olaszoknál és a franciáknál is a vasárnapi szentmise a fő esemény és egyik nemzetnél sem szokás a locsolkodás. Olaszországban hétfőn kirándulni mennek, elutaznak, jellemzően baráti társasággal. Van egy olasz mondás, ami szerint 'A karácsonyt töltsd a családoddal, a húsvétot pedig akivel akarod!' Az ott töltött húsvéton ő is a Comoi-tó környékén kirándult az ismerőseivel – mesélte olaszországi húsvéti élményeiről. Elmondta még, hogy jellegzetes étel az olaszoknál a sült bárányhús kockázott sült krumplival, süteményként a panettone húsvéti változatát, a már említett colombát, vagyis a galamb alakú, cukormázzal bevont kalácsot eszik, ami már bárány formában is kapható. Jellegzetes a hatalmas - legalább 30-50 centiméteres - üreges csokitojás is szaloncukorhoz hasonlóan becsomagolva, aminek a belsejébe meglepetést rejtenek a gyerekeknek. Olaszországban a galamb is a húsvét szimbóluma.

Franciaországi élményeit Tours-ban szerezte, ahol szintén ösztöndíjjal élt egy éven keresztül. A franciáknál szintén a bárány a jellegzetes húsvéti étel, egész báránycombot sütnek sütőben, esetleg pörkölthöz hasonló módon készítik, valamint itt nyúlhúst is esznek.
A szezonális zöldségek, például a spárga mellett a tojást eszik még mindenféle formában, nem csak főtt tojásként, mint nálunk Magyarországon.
„Egy feltámadási szentmise volt a legcsodálatosabb élmény számomra, talán ez volt a legszebb, amin részt vehettem, örökké emlékezetes marad a hangulata” – mesélte.

Virágvasárnap helyett pálmavasárnap

Lengyelországban is számos szokás övezi a húsvétot. A húsvét előtti utolsó vasárnapot itt nem virágvasárnapnak, hanem pálmavasárnapnak hívják, amikor a „pálmákra” virágokat és szalagokat aggatnak Jézus dicsőséges jeruzsálemi bevonulásának emlékéül. Nagycsütörtökön elnémulnak a templomi harangok, a ministránsok kereplővel helyettesítik a harangzúgást. Nagypénteken pácolt hering kerül az asztalokra. Nagyszombaton minden fontosabb szent ételből tesznek egy keveset egy kosárkába, amit magukkal visznek a templomba megszenteltetni. Van bennük sütemény, pékáru, kolbász, egy szelet szalonna, fűszerek, torma, só és hímes tojás.
Vasárnap a húsvéti asztal rengeteg finomsággal telik meg: sonka, tojás, babka és mazurek – lepényhez hasonló húsvéti sütemény – várja az egész családot. A reggeli után a gyerekek elrejtett ajándékokat keresnek. A lányok locsolása is szokás, és él a babona, miszerint, aki nem hagyja magát meglocsolni, annak nem lesz udvarlója.

Húsvéti tüzeket gyújtanak

Németországban a gyerekek húsvéti fonott fákat díszítenek húsvéti tojásokkal. Ezután az egyiket egy kis szalmafészekbe teszik, hogy a húsvéti nyuszi abba hozza számukra a tojásokat, amibe néha apró ajándékokat is rejtenek.
Németország keleti részén szokás még a húsvéti lovaglás, amikor a településen élő férfiak frakkba öltözve, ünnepi dísszel felöltöztetett lovakkal járnak faluról falura, hogy hirdessék a húsvéti üzenetet. Az egyik legismertebb német húsvéti szokás a húsvéti tüzek gyújtása. A tűzzel Jézus feltámadását, az örök életet ünneplik. A tojásfutás és a tojásgurítás is népszerű játékos hagyomány a németek körében.

Spanyolországban a húsvéti időszak karnevállal kezdődik, amelyet a 40 napos nagyböjt követ. Ami nálunk virágvasárnap, a lengyelekhez hasonlóan náluk is pálmavasárnap. Barcelonában a nagyhét kezdeteként a katedrális környékén tartanak körmenetet, és a résztvevők ilyenkor városszerte tudnak pálmaágat vásárolni. Nagypénteken több helyszínen is újra körmenetet rendeznek. A spanyoloknál mint minden nagyobb ünnepen, ilyenkor is összegyűlik a család, és tojásos fogásokat készítenek. A hagyománytisztelő spanyol keresztszülők a „Mona de Pascua” nevű édességet ajándékozzák a gyerekeknek, amely egy torta tollakkal, csokitojással, csokiszobrokkal és mindenféle édességgel díszítve.

Báránybelsőségek a tányéron

Görögországban az ortodoxok számára a legfontosabb ünnep a húsvét. A farsangot követő nagyböjtöt nagyon sokan megtartják a mai napig. Még a nagyhét előtt, szombaton megemlékeznek Lázár feltámadásáról is. Ilyenkor a gyerekek dalolva járnak házról házra, és édességet gyűjtenek. A nagyhéten minden nap templomba járnak és vannak, akik csak fokhagymát és kenyeret fogyasztanak.
Nagycsütörtökön feldíszítik Krisztus szimbolikus sírját, amit másnap, a körmeneteken visznek ki a templomból. Szombaton kerül sor a közös családi étkezésre, amelyet a templomból hazaérkezve ejtenek meg, és ilyenkor majrícát fogyasztanak, ami báránybelsőségekből készült leves. A vasárnap már a szórakozásról szól: nagy zenés ünnepségeket rendeznek, ahol az emberek piros tojásokkal koccintanak.