A negyedik Humboldt-konferenciát tartották a Miskolci Egyetemen

A Heidelbergi Egyetem és a Miskolci Egyetem közös szervezésében rendezték meg hétfőn a negyedik Humboldt-konferenciát Miskolcon. Az esemény megnyitója után Prof. Dr. Polt Péter legfőbb ügyész a "Green Deal" vagy Zöld Megállapodásról beszélt az ügyészség gyakorlatában. Az irányvonal egy politikai és gazdasági kezdeményezés, amelynek célja az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a fenntartható fejlődés előmozdítása. 

A Zöld Megállapodások különböző országokban és régiókban különböző formában jelennek meg, de általában az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a fenntarthatóság előmozdítása közös céljuk. Az Európai Unió például 2019-ben bemutatta a "Zöld Megállapodás Európáért" című kezdeményezését, amely az Európai Unió klímaváltozás elleni stratégiáját foglalja magában. 

Cél a társadalmi jólét 

Miskolci Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének intézetigazgatója is az előadást tartott a konferencián. dr. Tóth-Szabó Kinga többek között a klímaváltozásról, a szociális gazdaságról és társadalmi értékrendekről beszélt. A szociális gazdaság egy olyan gazdasági modellt vagy megközelítést jelent, amelynek célja az emberek és a társadalmi jólét előtérbe helyezése a gazdasági tevékenységek során. A szociális gazdaság olyan vállalkozásokat és kezdeményezéseket foglal magában, amelyek nem csupán a profitmaximalizálásra törekszenek, hanem a társadalmi hasznosság, az esélyegyenlőség, és az emberek életminőségének javítása is kiemelt céljuk. 

Több formája van 

A szociális gazdaság különböző formái lehetnek, például szövetkezetek, non-profit szervezetek, társadalmi vállalkozások vagy más alternatív üzleti modellek. Ezek a szervezetek általában fenntarthatóságra, társadalmi felelősség vállalásra és az egyenlőség előmozdítására törekednek, és a gazdasági sikert a társadalmi célok elérésének mérőszámaként értékelik. A szociális gazdaság számos területen megjelenhet, például egészségügyben, oktatásban, munkahelyteremtésben vagy környezetvédelemben. A cél az, hogy az üzleti tevékenységek ne csak anyagi hasznot hozzanak, hanem pozitív társadalmi hatást is gyakoroljanak. Ez a gazdasági megközelítés egyre inkább teret hódít világszerte, és számos országban támogatják kormányzati intézkedésekkel, támogatási programokkal és adókedvezményekkel. 

Fókuszban az éghajlatváltozás 

A konferencián több előadó is az éghajlatváltozásról beszélt. Elhangzott, hogy klímaváltozás egy olyan hosszú távú változásokat jelent az időjárási mintázatokban és az átlaghőmérsékletben, amelyeket részben vagy teljesen az emberi tevékenység okoz. Az éghajlatváltozás a Föld légköri összetételének és klímájának változását jelenti, amelynek következményei lehetnek hőmérséklet-emelkedés, szélsőséges időjárási jelenségek (például hurrikánok, aszályok, áradások), a tengerszint emelkedése és az élőhelyek megváltozása. Az éghajlatváltozás fő oka a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátása, amelyeket az emberi tevékenység, például a fosszilis tüzelőanyagok égetése, ipari folyamatok és erdőirtás generál. Ezek a gázok megtartják a Föld légkörében a hőt, ami hozzájárul a hőmérséklet emelkedéséhez, és számos káros hatást okoz az ökoszisztémákra és az emberi társadalmakra. Az éghajlatváltozás komoly kihívást jelent az emberiség számára, és globális összefogást igényel annak kezelésére. Sok ország és nemzetközi szervezet dolgozik éghajlatváltozási politikák kidolgozásán és végrehajtásán, amelyek célja a kibocsátás csökkentése, az alternatív energiák előmozdítása, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és a társadalmi alkalmazkodás támogatása az új környezeti kihívásokhoz. 

A nemzetközi konferencia az Alexander von Humboldt Alapítvány támogatásával a „Zur Systematisierung der strafrechtlichen Verantwortung von und in Unternehmen / A vállalatok büntetőjogi felelősségének rendszerezése” című Humboldt Intézeti Partnerségi Projekt (2020-2025) keretében valósult meg.