Nagy baj lehet, Miskolcon is megindult a korai gyümölcsök nedvkeringése!

A múlt héten, főleg a hét végén sorra dőltek hazánkban a melegrekordok, az enyhe éjszakákat és a 20 fok közeli csúcshőmérsékleteket pedig a vegetáció is megérzi. Több növényünk is a tavasz beköszöntét érzi, a korai csonthéjasok nedvkeringése már északon, Miskolc térségében is megindult – írja legfrissebb agrometeorológiai elemzésében a HungaroMet Nonprofit Zrt.

Nem csökkennek a belvizes területek

A túl korai fejlődésnek indulás viszont a tavaszi fagykárok veszélyét jelentősen megnöveli. A folytatás egyelőre nagyobb hideget nem ígér, marad az átlagosnál enyhébb idő. A február eleji csendesebb és szárazabb idő után az előző hét végén egy hullámzó frontrendszer érte el térségünket, csapadékkal és továbbra is enyhe levegővel. Főleg a Dunántúl déli felétől az északkeleti országrészig terjedő sávban esett nagyobb mennyiségű eső.  

A 30 napos csapadékösszeg hazánk nagyobb részén hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest, de a csapadékos november és december miatt a 90 napos összegben még mindig nagy a pozitív eltérés. A talajok szinte telítettek a felső egy méteres rétegben. Az enyhe idő és az eső hatására a Tisza vízrendszerében árhullámok alakultak ki, így a Tisza mentén a belvizes területek kiterjedése nem csökken. Az elmúlt 10 nap átlaghőmérséklete +10 Celsius fok körül alakult, ez 8-10 fokkal haladja meg az ilyenkor szokásos értéket. Sorra dőltek meg a melegrekordok, a minimumok és a maximumok is szokatlanul magasan alakultak. 

Jó állapotban az őszi vetés. Viszonylag...

Az őszi vetések, ahol nincs tartós belvíz, viszonylag jó állapotban vannak, ezen a télen sem volt eddig olyan hideg, ami hótakaró nélkül kárt okozott volna. A kórokozókat és a kártevőket bár kissé megtizedelte a január második hetétől a hónap végéig jellemző, legalább éjszakánként fagyos idő, de tartósabb hidegre lett volna szükség ahhoz, hogy számottevően gyérüljenek.

A talajfagy a maximális mélységét (5-25 centiméter) január közepén érte el eddig ezen a télen, ami igen sekély és az is csak rövid ideig tartott. A tél jelentős részében egyáltalán nem volt fagy a talajban. A vízborítás alatt álló őszi vetéseknek a hideg idő a kedvezőbb, +4, +5 Celsius fokos napi középhőmérséklet alatt kevésbé károsodnak. A vetések meg is sínylették a tartós vízborítást, főleg a repce, mely a belvízfoltokban ki is pusztult.

Megindult a nedvkeringés, megpattantak a rügyek

Az enyhe idő miatt a korai csonthéjasok nedvkeringése már az északi országrészben is megindult: a rügyek megpattantak. Ennek pedig még súlyos következményei lehetnek a folytatásban egy nagyobb fagy kialakulása estén. A kajszi a rügypattanás fenológiai fázisában -4 Celsius foknál erősebb fagy estén már károsodik, márpedig még nagyon korán van ahhoz, hogy ettől nagyobb fagy már ne legyen. 2021-ben és 2022-ben például március közepén -10 fok körüli fagyok is előfordultak az egész országban.