Miért visel verset ékszerként a költő?

Egyedi módon népszerűsíti az irodalmat Viola Szandra, aki pénteken két új könyvével Miskolcon vendégeskedik.

Hajdu Mariann

Viola Szandra szeret új dolgokkal kísérletezni, de fontos számára a gyökerei megtalálása is.

Fotó: Kállai Márta

Két könyvével, A világfa kilenc ága és a Használt fényforrások címűekkel érkezik Miskolcra pénteken Viola Szandra. Az író könyvbemutatója délután 5 órakor kezdődik a Nagyavason, a Polgármester pincében. Az est háziasszonya, Kégl Ildikó író, költő, aki a mostani rendezvénnyel indítja el Irodalom a kertben sorozatának új évadát, az esten közreműködik Mészöly Anna színművész.
Viola Szandra nevét sokan ismerhetik, nemcsak műveiről, hanem irodalomnépszerűsítő programjairól is. Nevéhez köthető például a verskarácsonyfa-állítás hagyománya és a Viselj verset!-kampány is: lemosható verstetoválásokkal, versékszerekkel, valamint irodalmi divatshow segítségével viszi közelebb az irodalmat az olvasókhoz.

Az irodalom nem ódivatú dolog

– Szeretek kísérletezni, különböző művészeti ágakat összekapcsolni, az mindig jó, amikor egy hibrid műfaj jön létre mondjuk a divat, a képzőművészet, a fotóművészet és az irodalom összekapcsolásával

– mondta portálunknak, utalván korábbi akcióira, performanszaira.

– Időről időre kialakul az a kellemetlen nézet az irodalommal kapcsolatban, hogy ódivatú dolog, ilyenkor jó megmutatni, hogy mennyire izgalmas, és mennyi mindent ki lehet ennek kapcsán találni.

Kérdeztük, érezhető-e, hogy akciói következtében többen érdeklődnek az irodalom iránt. Viola Szandra úgy érzi, igen, hiszen egyre többen követik a közösségi médiában, ami jelentős terepe a kommunikációnak, a kultúraátadásnak. – Kellenek a kicsit szokatlan, figyelemfelhívó gesztusok. Ugyanakkor egy másik dolog is megmozgat: a hagyományok, a népszokások, az ünnepi szokások, az ősi magyar mitológia. Van ez a kettősség a személyiségemben, hogy szeretek új dolgokkal kísérletezni, de nagyon fontosnak tartom azt is, hogy megtaláljam a gyökereimet, tudjak azokhoz is nyúlni, de mindent újragondolva. Mondjuk a regényemben is sok mindent modernizáltam, a népi motívumokat kicsit igyekeztem megforgatni magamban, és a mai modern létbe illeszteni.

A legfontosabb az önazonosság

Kérdeztük, amit képvisel, az a 21. század irodalma, költészete-e, de szerinte nincs egy út, ami kizárólagos, az a fontos, hogy valaki önazonos legyen. De tény, hogy nagyon sok könyv jelenik meg, talán könnyebben megjegyezhető az olvasó számára, ha valami egyedi.
Sokat böngészi a közösségi médiát, és úgy gondolja, elég jól meg is él rajta az irodalom, főleg a rövidebb műfajok. Egyszerűen tud illeszkedni a mindennapokba egy-egy versrészlet, egy kulturális eseményről szóló cikk, és ha majd megtanulják a keresőrobotok az érdeklődéseinket, akkor segíteni is tudják, hogy megmaradjon az irodalom és az ilyen irányú érdeklődés.

– Talán kevesen tudják, hogy a TikTok is segíti az olvasás népszerűsítését

– jegyezte meg.

Mágia versekben, regényben

A világfa kilenc ága című könyve egyébként egy fantasy, főleg kiskamaszoknak íródott regény, de az idősebb korosztály is nagyon szereti.

– Már a Harry Potternél is látszott, a felnőttek is szeretnek egy mágikus, mesés világban elmerülni, mint ahogy a Disney-filmeket is szereti az egész család.

Verseskötete, a Használt fényforrások az Előretolt helyőrség Íróakadémia kiadásában jelent meg, ahová öt éven át járt. Annak a terméke a verseskötet, hosszú időszakot ölel fel.

– Most, hogy többször is jártam könyvbemutatókon, döbbentem rá, hogy a versek is hasonló motívumokat tartalmaznak, mint a később írott fantasy. Át tudtam emelni bővítve ugyanazokat a világnézeti sarokpontokat.