2024.02.07. 20:00
Van humánus megoldás a miskolctapolcai hódra
Molnár Attila természetvédelmi mérnök szerint minél gyorsabban lépni kellene az ügyben.
A környezetmódosítás nyomai már jól fellelhetőek Miskolctapolcán
Fotó: Bujdos Tibor
Valamikor az európai faunának természetes része volt a hód, aztán kipusztult, de több mint húsz évvel ezelőtt visszatelepítették.
Nem biztos, hogy azt a hódot telepítették vissza, ami eredetileg is az európai állományt képezte, hanem egy kanadai genetikai állománnyal rendelkező alfajt. Ennek más a viselkedése, mert eredeti élőhelyén sokkal nagyobb terület állt rendelkezésére, mint Magyarországon, így kisebb volt a lehetőség, hogy az ember által lakott területeken jelenjen meg. Az ember egyre jobban elveszi az élő környezet életterét, mi szorítjuk ki őket, hiszen az úthálózatainkkal feldaraboljuk az élőhelyeiket, a lámpáinkkal szennyezzük az éjszakai életüket. Így nem mondhatjuk, hogy a hód jött be Miskolctapolcára
– mondta a Boon.hu-nak Molnár Attila, természetvédelmi mérnök.
Nem veszélyes az emberre
Ő valójában vizet és fát keres, hogy kialakítsa saját életterét. A természetvédelmi mérnök szerint nincs veszélyes állat az emberre nézve.
Mindig tisztázni kell, hogy ha egy vadon élő állatfaj, legyen az elefánt, tigris vagy oroszlán, találkozik az emberrel, számára a találkozás ugyanolyan konfliktushelyzetet teremt, mint az embernek, hiszen egyikük sem tudhatja, hogy mi lesz a kimenetele. Gyakorlatilag ha megtartjuk a távolságot, és megadjuk a tiszteletet az állatnak, akkor mindkét fél ki fog térni a másik elől. Nem kell megijedni, de nem kell megpróbálni mindenáron a közelébe kerülni sem. Ha békén hagyjuk őket, ők is békén fognak hagyni minket
– magyarázta a szakember.
Nem biztos, hogy egyedül van
Molnár Attila elárulta azt is, hogy a hód hímje a nőstényt követi, tehát elképzelhető, hogy Miskolctapolcán nem egy ilyen típusú állatról beszélünk, hanem akár többről is. Amennyiben családot szeretnének alapítani, meg fogják építeni a gátat, mégpedig a Hejőre.
A vízfolyások medreit felduzzasztják olyan módon, hogy elrágják a fák törzsét, gátat építenek és így alakítják ki az úgynevezett hódvárat, ami az otthonuk lesz. Ezzel biztosítják szaporodási feltételeiket
– mondta a természetvédelmi mérnök, aki úgy fogalmazott, nem a károsít szót használná, hanem hogy módosítja a környezetét. Már most látni, hogy (emberi szempontból) kárt okozott a fákban hegyes fogaival.
Hód rágta fa 2024.02.06.
Fotók: Bujdos TiborHumánus megoldás az élve befogás
Molnár Attila évtizedeken keresztül volt a Miskolci Állatkert vezetője.
Meggyőződésem, hogy az élet a legfontosabb, ezért ha nekem kellene cselekednem az ügyben, én azonnal befognám élve egy úgynevezett élvefogó csapdával. Majd egy átmeneti otthonba szállítanám, amire tökéletesen alkalmas például a Miskolci Állatkert. Ezek után pedig jól előkészített, körültekintő módon választanék neki egy másik élőhelyet. Az áttelepítés alapvetően engedélyeztetésekhez kötött, hiszen törvényi előírások vannak rá, tehát hosszú folyamat. Ahhoz azonban, hogy minél hamarabb megszüntessem a már említett természetmódosító következményeket, azonnal cselekedni kell
– szögezte le a szakember, aki hozzátette, a gyors intézkedés előnye, hogy a lakosságban nem alakulna ki rossz érzés a hódokkal kapcsolatban.
