Nem csitul a hercehurca a hejőcsabai cementgyár körül

A magyar cementipar privatizációjának végeredményeként 1994-ben az akkor működő öt cementgyár közül négy külföldi, egy pedig magyar magánszemélyek tulajdonába került. A magyarok tulajdonában levő HCM 1890 Kft. (korábban Magyar Cement Kft.) 20 év pereskedés után, 2014-ben birtokba vehette tulajdonát, a hejőcsabai cementgyárat, amely működése idején Magyarország legnagyobb kapacitású cementgyára. 

Küzdenek ellene

A vita azóta is folyamatos a hejőcsabai cementgyár újraindítási szándéka körül. Helyi környezetvédelmi szervezetek szeretnék megakadályozni azt, hogy olyan módon legyen termelés a gyárban, hogy az szennyezi Miskolcot.  

Az előzményi eljárásban a Miskolci Törvényszék 2021. február 9-én hozott ítéletet, melynek tárgya a HCM 1890 Zrt. részére kiadott egységes környezethasználati engedély tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata volt. Ezt a Kúria hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította azzal, hogy meghatározta az új eljárás kereteit, valamint a bizonyítás tekintetében is iránymutatást adott. 

2023. július 14-én a megismételt lezárult eljárásban a Miskolci Törvényszéknek az engedélyezési eljárás megfelelőségéről kellett döntenie, amelynek keretében csakis különleges szakértelemmel, vagyis megfelelő kompetenciával rendelkező szakértő kirendelésével megválaszolható kérdésekben kellett állást foglalnia. Illetve arra a kérdésre keresték a választ, hogy a cementgyár újranyitásáról, vagy egy új üzem létrehozataláról van-e szó.

Hatályon kívül helyezték 

Mint a boon.hu részletesen foglalkozott vele, a perben kirendelt szakértő az engedély kiadásakor a hatóság részéről vizsgált több szegmens tekintetében, így a hatásterület modellezése, a levegőtisztasági és zajvédelmi mérések, számítások pontossága, összhangja, a határértékek jogszabályoknak való megfelelősége, illetve a modellezés módszertana körében tárt fel hiányosságokat, pontatlanságokat, belső ellentmondásokat.

A törvényszék az aggálymentes szakértői véleményt ítélkezése alapjául elfogadta, és az alperesi hatóság alaphatározatát a módosító határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte új eljárás lefolytatására való utasítás nélkül. Az ítélet ellen nem volt helye fellebbezésnek, de felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be az ügyben.

Így döntött a Kúria 

A Miskolci Törvényszék 2024. február 23-án küldött közleményéből az derül ki, hogy "a Kúria – a felülvizsgálati kérelmet részben alaposnak találva – hatályon kívül helyezte az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék által a hejőcsabai cementgyár ügyeként ismert közigazgatási perben 2023. július 14-én hozott ítéletet, és új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasította a bíróságot."  

A Kúria a megismételt eljárásra előírta az elsőfokú bíróságnak, hogy a bizonyítási eljárást a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (régi Pp.) rendelkezéseinek megfelelően kell lefolytatni, és a peres szakvélemény, valamint a magánszakvélemény közötti különbségekből fakadó ellentmondásokat e törvény bizonyítási rendszerének segítségével kell feloldani. Előírta, hogy a megismételt eljárásra is vonatkozik, hogy továbbra is figyelembe kell venni az Európai Unió C-637/18. számú ügyben hozott ítéletében foglaltakat. Egyebekben a Kúria egyetértett azzal, hogy a létesítésre vonatkozó szabályok szerint kellett elbírálni a kérelmet, így erre vonatkozóan a törvényszék ítélete nem jogszabálysértő.  

Tehát nem ért véget a hejőcsabai cementgyár körüli hercehurca, újabb bírósági fordulók lesznek az ügyben.