A napkeleti királyok látogatására emlékeznek

A katolikus egyház vízkeresztkor emlékezik meg a napkeleti királyok, vagyis a három bölcs látogatásáról, vízszenteléssel. Úristen és üdvözítő Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. Urunk megkeresztelkedésének ünnepe, amelyet görögül Theofánia néven emlegetnek a liturgikus könyvek – olvasható a görögkatolikus Hajdúdorogi Főegyházmegye honlapján. 

Az Úr megjelenésének ez az ünnepe ősibb, mint a karácsony: nyugaton az Epiphania kezdettől fogva inkább a napkeleti bölcsek, a mágusok hódolatára emlékeztet, míg keleten a megkeresztelkedő Jézus fölött elhangzó atyai kinyilatkoztatást emelték ki – folytatják. Ezzel a nappal zárult le végérvényesen az ószövetség, és vált mindenki előtt nyilvánvalóvá Jézus Messiás mivolta. Alexandriai Kelemen már a II. században azt tartotta, hogy Jézus január 6-án született, és az örmény egyház is mindmáig megmaradt az ősi ünneplési rend mellett, vagyis csak ezt az „Epifániát” ünnepli Jézus Krisztus eljövetelének és megnyilvánulásának napjaként. Kappadokiában és Konstantinápolyban a IV. század végére vezették be nagy keleti egyházatyáink a karácsony decemberi ünneplését, és ezekben az egyházakban a Theofánia vagy Epifánia már Krisztus megkeresztelkedésének emléke lett: emlékeztet mindarra a jóra, ami Krisztus megkeresztelkedéséből és nyilvános fellépéséből áradt az emberiségre. 

A víz tisztító ereje 

Január 6-án a katolikus falvakban országszerte szokás volt a víz- és házszentelés. 

A szenteltvizet a bölcsőtől a koporsóig felhasználták. Nagy szerepe volt az ember- és állatgyógyításban is. A víz tisztító erejébe vetett hit az alapja, hogy ezen a napon néhol ősibb formája is megmaradt a vízzel való mágikus eljárásoknak. A vízkeresztkor szenteltvízzel még aznap megszentelték az állatokat, ittak és a kútba is öntöttek belőle. Az esztendő folyamán megszentelték vele a gyerekágyas asszony ágyát, tettek az újszülött fürdővizébe, meghintették vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt. Borogatták a fejfájóst, itatták vele a beteget. A házszentelés alkalmával krétával rajzolták fel Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot. Úgy vélték, ez a felirat megvédi a házat villámcsapás és a boszorkányok rontása ellen. Az adventet, a meghitt ünnepi időszakot felváltja a mulatság, ami nemcsak az új évet ünnepli, de el is köszön az óévtől. Vízkereszt után pedig elkezdődik a farsangi időszak. Ha a fa lebontását később kezdjük meg, akkor balszerencsével teli év elé nézünk. Bizonyos helyeken azonban február 2-ig, Gyertyaszentelőig állt a karácsonyfa.