A hanuka által talán egy kicsit több világosság lesz a világban

Ebben az évben teljesen más jelentőséget nyer a hanuka, a zsidóság legismertebb ünnepe Miskolcon is a világban folyó események miatt. A „fények ünnepe” 2023-ban december 7. és 15. közé esik. Ez lényegében egy történelmi eseményen alapul: a makkabeusok, szíriai görögök feletti győzelmén időszámításunk előtt 165-ben, a jeruzsálemi szentély megtisztításán és újraavatásán. Ilyenkor a nyolc napon át égő mécses csodájára emlékeznek, ami az isteni gondviselés jelképe. Hanukakor a zsidó családok összejönnek, minden nap meggyújtanak egy gyertyát a nyolc ágú gyertyatartón, énekelnek, megajándékozzák egymást, közösen vacsoráznak és játszanak. 

Zsidó-keresztény gyökerek 

– A hanuka évről évre a keresztény advent időszakával esik egybe, ezért nagyon sokan ugyanúgy, mint a karácsonyt, a világosság és a szeretet ünnepének tartják. Hiszen a keresztény-zsidó kultúrákban ennek a két ünnepnek a gyökerei több mindenben megegyeznek – nyilatkozta szerkesztőségünknek Markovics Zsolt, a Miskolci Zsidó Hitközség főrabbija. 

Családi, közösségi ünnep 

Évezredes zsidó hagyományok jelennek meg a hanuka ünnepében. 

– A II. világháború óta a hanuka családi ünnep, amikor a családtagok ajándékkal lepik meg egymást, énekelnek és egy ősi játékot, pörgettyűt játszanak. Emellett olajban sült ételeket fogyasztanak. Talán a leghíresebb ilyen ételünk a hanukafánk, vagy a tócsnihoz hasonló látkesz. Mostanra ez közösségi ünneppé is vált, amikor először a vallási, vagy baráti közösség találkozik, aztán mindenki hazamegy és folytatja az ünneplést – részletezte a vallási vezető. 

Izraelben is megtartják 

Az ünnep jelentősége a háború időszakában plusz értékkel telítődik meg. 

– Ami miatt más az idei hanuka, az az október 7-e óta tartó háború a Szentföldön. Ennek hatására látható, hogy az Egyesült Államokban és Európa országaiban is atrocitások érik a zsidóságot és növekszik az antiszemitizmus szerte a világon. Szomorúan gondolunk az áldozatokra, akiknek napról napra növekszik a száma és mindez bennünket is aggodalommal tölt el. Természetesen Izraelben is megünneplik a hanukát családokban, baráti körben és nyilvánosan, köztereken is. A mostani helyzetben ez teljesen más lelki pluszt jelent mindenkinek, mint évekkel ezelőtt – mondta a miskolci főrabbi. 

Olajcsodára emlékeznek 

Bár egy történelmi esemény kapcsán, de mégis csak egy csodát, az Örökkévaló gondoskodását ünnepelik. 

– Lehetne azt mondani, hogy hanuka alkalmával egy történelmi eseményt ünneplünk, ami persze nagyon fontos. Viszont azt gondolom, hogyha pusztán egy szabadságharcnak az időszakára, vagy egy katonai győzelemre emlékeznénk, akkor ez az ünnep elveszett volna a történelem vérzivatarában. Ezzel szemben évezredek óta él a hagyomány, amikor minden nap eggyel több gyertyát gyújtunk. Az ünnepben az olaj csodája és az isteni gondviselés kap nagyobb hangsúlyt. Amikor a makkabeusok sikere kapcsán a zsidóság visszafoglalta a jeruzsálemi szentélyt, akkor ott egy napra való korsó olajat talált. Ez csodálatos módon mégsem egy, hanem nyolc napon keresztül égett – hívta fel a figyelmet a Miskolci Zsidó Hitközség vallási vezetője. 

Minden nap több fény 

Sokan összetévesztik a menórát, a hanukakor meggyújtott gyertyatartóval. 

– Hanukakor nem hétágú menórát, hanem hanukiát gyújtunk meg. A menóra egy olyan lámpás, ami már a pusztai szentélyben és az első, illetve a második jeruzsálemi szentélyben is állt. A hanukia azonban nyolc plusz egy ágból áll, a nyolc napig égő olajra emlékezve. Az utóbbi a szolga gyertya, amivel meggyújtunk minden egyes gyertyát, úgy, hogy minden nap egyet gyújtunk meg. Ez azért történik így, mert egy régi írás szerint a szentségben mindig fölfelé haladunk és soha nem lefelé. Bármelyik családtag gyújthat gyertyát és a lángoknak minimum fél órát kell égnie. Az ünnep kapcsán pedig „Örömteli hanukát!” kívánunk egymásnak – zárta Markovics Zsolt.