Lokalitás és globalitás a művészetben és az építészetben

Lokalitás és globalitás a művészetben és az építészetben címmel, a helyi szellemi műhelyek és közösségek szerepe alcímmel kezdődött szerdán egy kétnapos konferencia a MAB-székházban. A rendezvényt a szervezők, azaz az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Miskolci Munkacsoportja nevében Bodonyi Csaba regionális elnök, a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottsága (MTA-MAB) Épített Környezeti Szakbizottság nevében pedig Rudolf Mihály szakbizottsági elnök nyitotta meg.

- A tudomány napjához kapcsolódik ez a kétnapos konferencia. Arra a témára hangolódtunk rá, amit az MTA ilyenkor országosan javasol, ez pedig a tudomány és a globális folyamatok kapcsolata - mondta portálunknak Bodonyi Csaba. Mint fogalmazott, miután a művészeti akadémia és az MTA közös rendezvényéről van szó, ezért  tematizálták így: művészet és lokalitás. 

- A kultúra és a művészet ugyanis inkább a lokalitásból ered, és úgy terjed a globalitás felé. A tudomány fordítva működik, a tudományos eredmények ugyanis globálisan érvényes eredmények. Nem érintjük a politikai és a gazdasági globalitást, csak a kultúra és a művészet felől indítunk. Mivel a szervezés közös az épített környezeti szakbizottsággal, amit 5 évvel ezelőtt hoztunk létre az MTA-n belül, így a globális témák is felszínre kerülnek, és ezen belül a lokális szellemi műhelyeket szeretnénk előtérbe állítani. 

A mai napon a múlt volt a téma: a XX. század második felében működő Miskolci Grafikai Műhelyről (Dr. Hajdú Ildikó történész), az Új Zenei Műhelyről (Selmeczi György), valamint a Miskolci Építész Műhelyról (Bodonyi Csaba) hangzottak el előadások.

Működő lokális közösségek

A konferencia a következő napon, csütörtökön a jelenleg is működő lokális közösségek bemutatkozásával folytatódik. Előadást tart tevékenységéről az Észak-Keleti Átjáró Egyesület, majd a kilián-északi új lakótelepi közösségről, egyesületről hangzik el előadás. Sélley Andrea közösségszervezőként a helyi kisközösségek szerepéről beszél a lokalitásban és a globális térben. Beleillik ebbe a sorba egy irodalommal kapcsolatos előadás is, amely a nyelv szerepét, lokális fontosságát elemzi Bukta Imre Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, akadémikus idén megjelent könyvének bemutatója kapcsán. 

- Bukta Imre művészete pont a lokalitásból való indulásra példa: nemzeti érték, amely az egyetemes érték felé tart - mondta az előadás kapcsán portálunknak Bodonyi Csaba. Hangsúlyozta: igaz, akad olyan is, hogy egy máshol keletkezett érték gyűrűzik be hozzánk, mint mondjuk a blues zene, de ebben a helyzetben mi követők vagyunk, egyfajta szellemi viszonteladók. Az igazi mindig a lokalitásból gyökerezik, az a hiteles. Ezt próbáljuk körüljárni a kétnapos konferencián.