Az elődök előtt tisztelgett a miskolci múzeum (fotók)

"Tudós, sovány múzeumszentek" – Móricz Zsigmond idézete is szerepelt a konferencia címében. Leszih Andor 1905-1950-ig volt igazgatója a miskolci múzeumnak. Munkássága alatt a Herman Ottó Múzeum gyűjteménye országos viszonylatban is jelentős lett. Megay Géza pedig 1921-től dolgozott az intézményben, ahol restaurátor, muzeológus és gyűjteménykezelő is volt a fotózás és a régészeti feladatok mellett.

A múzeum története

A Miskolci Akadémiai Bizottság székházában megrendezett konferenciát Veres Pál polgármester nyitotta volna meg, de egyéb teendői miatt nem tudott a rendezvényen részt venni. Elküldte azonban megnyitó beszédét, amit Szolyák Péter igazgató olvasott fel. 

„Fennállása óta meghatározója a városnak. A 19. század legvégén lett igény arra, hogy nyilvános múzeumot és könyvtárt hozzanak létre. A Borsod-Miskolczi Múzeum és Közművelődési Egyesület alakította meg az első miskolci múzeumot, amit 1914-től már Borsod vármegye és Miskolc gyűjteményének tekintettek. 1953-ban vette fel Herman Ottó nevét. Első anyagát miskolci pedagógusok hozták létre, első épülete pedig a Papszeren lett. Megay Géza önkéntesen csatlakozott a Leszih Andor vezette intézményhez" – írta a polgármester, aki jó és eredményes munkát kívánt a konferenciához.

Fő hajtóerő az elkötelezettség

Szolyák Péter saját beszédével folytatta a programot. 

„Móricz Zsigmond verset írt, mikor a Herman Ottó Múzeumban járt, annyira le volt nyűgözve. Ekkor írta le azt, hogy aki itt dolgozik, az "tudós, sovány múzeumszent". A kifejezés pedig arra utal, hogy mind elkötelezettek vagyunk egy életen át – mondta az igazgató, aki beszélt arról is, mi köszönhető az elődöknek. – Leszih Andor többek között az Avas feltárásán dolgozott, kiváló kapcsolatot tartott a barlangkutatókkal, akik emiatt a Bükk barlangjaiban is dolgoztak. Megay Géza pedig ásatásokon dolgozott, még lovas sírt is talált. 1959-ben pedig egy olyan lelőhelyet tárt fel, aminek feldolgozásához hatvan évet kellett várni. Az ő munkájuk az én szememben követendő példa volt" – zárta gondolatait az igazgató.

A konferencia programja

A rendezvényt Vámosi Katalin muzeológus szervezte meg Békési Gábor irodalomtörténész segítségével. Spóner Péter előadásában arról beszélt, hogy milyen szerepe volt a hitelintézeteknek és a pénzintézeti tisztviselőknek a múzeum megalapításában. Jakab Mátyás Leszih Andor életét és munkásságát mutatta be. Békési Gábor a múzeum irodalmi életre tett hatásáról tartott előadást. Tóth Arnold a múzeum és a cserkészet kapcsolatát boncolgatta. Bodnár Mónika az intézmény néprajzi gyűjteményéből készült fel. Viszóczky Ilona egy 1926-os sajtóvitát elevenített fel, ami a matyó népművészet megmentéséről szólt. Tóth Edina Megay Géza restaurátori munkájába mélyedt bele. Veres László szintén Megayról beszélt mint üvegtörténeti kutatóról. Hazag Ádám a füzérradványi Károlyi-kastély anyagát mutatta be. Vámosi Katalin a Miskolci Daláregylettel foglalkozott. Miskolczi Melinda előadásának címe Egy hetvenéves adósság törlesztőrészlete volt. Németh Attila a bükkábrányi lignitbányában talált vaskori temetkezési szokásokat vette górcső alá. Hajdú Melinda pedig a hejőpapi határában lévő régészeti ásatások eredményét tárta fel hallgatósága előtt.