A külföldi, legális munkavállalókat támadja az ellenzék, az illegális migránsokat nem

A magyar gazdaságnak égetően nagy szüksége van a külföldi munkaerőre. Az azonban nem mindegy, hogy kik és milyen feltételekkel érkeznek hazánkba. Az új idegenrendészeti törvényt tárgyalta kedden az Országgyűlés, mivel a kormány új, átfogó idegenrendészeti törvény alkotására tett javaslatot, amely szigorítja és egyértelművé teszi külföldi állampolgárok Magyarországon való tartózkodásának, munkavállalásának jogcímeit és feltételeit. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy vendégmunkásokat Magyarországon csak a legszigorúbb szabályok mellett lehet alkalmazni.

Elsőbbség a magyaroknak! 

A törvény fontos pontja, hogy külföldi országból érkező személy csak akkor végezhet Magyarországon munkát, ha annak elvégzésére magyar munkavállaló nem vállalkozik. Ezért minden egyes álláshely esetében először meg kell vizsgálni, hogy van-e magyar munkavállaló, ha van, őt kell alkalmazni, ha nincs, akkor lehet vendégmunkást foglalkoztatni. Arra is kitér a tervezet, hogy csak annyi vendégmunkás jöhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van. A vendégmunkások csak korlátozott ideig tartózkodhatnak Magyarországon, ezt követően el kell hagyniuk az országot. (Amennyiben az Országgyűlés elfogadja, ez lesz a legszigorúbb idegenrendészeti szabályozás hazánkban – a szerk.) Hasonló rendszert a világ fejlett részén számos ország alkalmaz. 

Az ellenzék riogat 

A magyar ellenzék azonban riogat. Varga Ferenc, aki korábban a Jobbikból igazolt a Demokratikus Koalícióba, azt hangoztatta: „500 ezer vendégmunkás betelepítése helyett inkább a magyar dolgozók képzésére lenne szükség”. Azt is nyilatkozták a témában, hogy „a vendégmunkások behozatala lenyomja a magyar munkavállalók bérét”. A Momentum azt mantrázza: „a kormány hazánkba hozna több ezer kínai vendégmunkást”. A Jobbik továbbra is kitart amellett, hogy ne jöhessenek vendégmunkások az országba. Lukács László György, a párt frakcióvezetője úgy fogalmazott: „A kormány elkötelezett amellett, hogy a magyar dolgozók foglalkoztatása helyett alacsony béren tartható, olcsó, ázsiai migráns munkásokat telepítsen hazánkba.” A Mi Hazánk a Jobbiknál is tovább ment, ők egyenesen „vendégmunkás bűnözőknek” vizionálják a külföldi munkavállalókat, sőt egyfajta „lakosságcserét” is emlegetnek. A Jobbik és az abból kiváló Mi Hazánk amiatt kritizálja az Orbán-kormányt, amiért szerintük Magyarországon megnőtt a vendégmunkások száma. A Jobbik múlt héten még egy akciót is tartott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium előtt, aminek falára egy „Migránsmunkás-toborzó minisztérium” molinót is fellógattak. A párt közleményében pedig azt írta, „újabb országjáró kampányunk során bemutatjuk, hogy milyen problémákat okoz majd a kormány veszélyes terve, mely szerint számolatlanul árasztanák el hazánkat ázsiai migráns munkásokkal”. 

Azért furcsa a párt viselkedése, mert Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke és egyben európai parlamenti képviselője sorozatosan szavazza meg Brüsszel migránspárti indítványait. (A nem legális, hanem papírok, engedélyek, orvosi vizsgálat nélkül az államhatárt „berúgó” migránsokról van szó ebben az esetben – a szerk.) A Jobbik a legálisan érkező munkavállalókkal kapcsolatban viszont több százezer vendégmunkással is riogat. Ez azért is csúsztatás, mert nincs százezer üres álláshely (a legutóbbi KSH-adatokból az derül ki, hogy összesen 83 ezer üres álláshely van a nemzetgazdaságban – a szerk.).

Szükség van rájuk 

Korábban lapunknak adott interjúban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a külföldiek foglalkoztatásával kapcsolatban azt reagálta az állításokra, hogy éppen ezek a munkások mentik meg a magyar munkahelyeket. 

„Ha egy vállalat 100 főt foglalkoztatna a termeléséhez, de csak 80-at talál, akkor nem azt fogja csinálni, hogy ötödével csökkenti a termelését, hanem elmegy oda, ahol talál 100 munkavállalót. Tehát ha a nyolcvan magyar mellé jön – szervezett keretek között – húsz külföldi, akkor nem elveszik húsz magyar munkahelyét, hanem megmentettek nyolcvan állást” – indokolta.  

Lapunk megkereste Bihall Tamást, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, aki leszögezte: nem szeretné politikai irányba terelni a dolgot, mert ez kizárólag a gazdaság működőképessége szempontjából fontos szabályozás.  

„A vállalatok működéséhez a munkaerő az egyik legmeghatározóbb erőforrás, ha nincs megfelelő munkaerő, azt pótolni kell.” Rámutatott: munkaerőhiánnyal számos nagybefektető és hazai mikro-, kis- és középvállalkozás küzd vármegyénkben is. „Az teljesen világos, hogy elsősorban magyar munkaerő kell, ami kedvezőbb is, de ha nincs és nem jelentkezik magyar munkavállaló, akkor muszáj máshonnan toborozni, mert ez a meglévő munkahelyeket is megmentheti” – húzta alá. 

Azt is elmondta, hogy ez a folyamat sem egyszerű, mert a vállalatok azt tapasztalják, nagyon korlátozottan lehet munkavállalót behozni a környező országokból hazánkba, ezért sok esetben marad a keleti munkaerő. „Olyan egy gazdaságban nincs, hogy humán erőforrás hiánya miatt nem működik megfelelően adott esetben egy gyár” – nyomatékosította. Arra is kitért, hogy a magyar törvényhozástól azt várják el a vállalatok, hogy biztosítsa számukra a megfelelő működést, adott esetben a megfelelő számú munkaerő biztosításával.