Tornádó Miskolcon

2023.06.15. 07:00

Megszaporodhatnak a tornádók a klímaváltozással

A komlóstetői tornádó kialakulásában a domborzati viszonyok is szerepet játszhattak.

Detzky Anna

Így nézett ki a komlóstetői tornádó

Viharos szél és felhőtölcsér, úgynevezett tuba alakult ki a felhőzetből az országban több helyen is nemrégiben. A tubák néhány helyen földet is értek, tehát tornádó alakult ki belőlük. Június 6-án, kedden Óbudán és Tatabánya mellett, június 8-án, csütörtökön 12.30-kor pedig Miskolc délnyugati városrészében, Komlóstetőn lehetett megfigyelni a hazánkban viszonylag ritkán előforduló légköri jelenséget.

Utánajártunk, hogy mitől jöhet létre és számíthatunk-e újabb tornádóra még az idén.

Szupercellából alakulhat ki

- Kétféle esetben jöhet létre tornádó a környezeti tényezők függvényében. Az egyik ilyen, amikor nagy a szélnyírás. Ez azt jelenti, hogy a felszín közelében, illetve 2 és fél kilométeres magasság között, a szél sebességében és irányában nagy különbségek alakulnak ki. Azaz nagyon eltérő szél fúj 1 kilométer és 2 és fél kilométer magasan, ami örvényességet okoz a légkörben – magyarázta Kovács Attila meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) miskolci munkatársa. - Ilyenkor a zivatarokra jellemző heves feláramlás, ahogy szívja be a levegőt a felszín közeléből, a szélnyírás hatására kialakult vízszintes tengelyű örvényességet függőleges tengelyű forgássá alakítja. Ebből jön létre a szupercella, egy tulajdonképpeni mezociklon, amiben a középpont felé haladva felgyorsul a levegő örvénylése, miközben függőleges feláramlást is végez. Ha az örvénylése elég erőssé válik, akkor jelenik meg a felhőtölcsér, azaz a tuba, illetve ha eléri a talajt, akkor a tornádó. A folyadékoknál és a gáz halmazállapotú anyagoknál az örvénylés nagyon gyakori jelenség.

Tűznádó, víztölcsér is létezik

A tornádók kialakulása legtöbbször a síksághoz kötődik.

- A másik eset az, amikor olyan zivatar jön létre, amiben eleve heves feláramlás tapasztalható. A légkör alsó részén az örvényességet ebben az esetben nem a szélnyírás, hanem tartósan fennálló felszín közeli konvergencia, összeáramlás biztosítja. Valószínűleg a komlóstetői tornádó is így születhetett meg, amihez a domborzat is hozzájárult. A domb egyik oldala lelassította a légáramlatot, míg a másik oldalán gyorsabban tudott fújni a szél.

Összességében inkább a síkság kedvez a tornádók kialakulásának, az Amerikai Egyesült Államok középső államaiban végzett pusztításról gyakran látunk felvételeket. A második típushoz hasonló elven jöhetnek létre erdőtüzeknél a tűznádók vagy tűzördögök, amelyek tűzből létrejött örvénylő oszlopok. Víz fölött pedig általában a partról érkező tornádó képes víztölcsért létrehozni, ha felkapja a vizet. Ilyenkor történhet meg, hogy hal-, vagy békaeső alakul ki, amit a tornádó hoz magával. Óceánok fölött nem jellemző a tornádó, a heves örvénylés a hurrikánokban alakul ki, amely sokkal nagyobb kiterjedésű pusztító vihar. Amíg egy tornádó átmérője néhány száz méter, addig egy hurrikáné több száz kilométer is lehet – mondta a meteorológus.

Egy versenyautó sebességével

Utoljára több mint tíz éve fordult elő vármegyénkben nagy erejű tornádó.

- Magát a tornádó létrejöttét nem, de azokat az időjárási körülményeket napokkal korábban előre lehet jelezni, amelyek valószínűsítik például a szupercellák és belőlük a tubák, tornádók kialakulását. Amíg szélső esetben egy szupercella akár végigvonulhat az egész országon is, a tornádók csak néhány percig maradnak fönn, és pár száz, esetleg néhány kilométer hosszú sávot érintenek. Hazánkban és azon belül vármegyénkben viszonylag ritkán jelenik meg tornádó, és az is elsősorban a nyárhoz, tavaszhoz kötődik. Tubát is csak évente párszor lehet megfigyelni, kivéve, ha az időjárási helyzet miatt több is megjelenik közel egy időben. Az elmúlt két évben nem figyeltek meg ilyesmit. Átlagosan néhány évente fordul elő Magyarországon olyan tornádó, amely nagy károkat okoz. Nagyon emlékezetes a 2010-es rendkívül erős mezőkövesdi. A tornádó nagyságától, illetve szélerősségétől függ, hogy mekkora károkat tud okozni. Az örvényben a szél sebessége akár a 300 kilométer per órát is meghaladhatja. A haladási iránya később, a maga után hagyott nyomokból is látható. Manapság már jóval gyorsabb az információáramlás, ezért több észlelésről kapunk hírt. Emellett hosszabb távon, ötven-száz éves időskálán a klímaváltozással is lassan növekszik a tornádók gyakorisága, de a közeli napokban nem számíthatunk ilyen szélsőséges jelenségre. A veszélyes időjárásra való figyelmeztető előrejelzést és riasztást az OMSZ folyamatosan szolgáltat, amelyet a szolgálat webes felületein, illetve a Meteora nevű ingyenes mobil applikáción is nyomon lehet követni – számolt be az OMSZ munkatársa.

Időjárás a boon.hu oldalán itt!

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában