Májusfát állítottak Miskolcon a Herman Ottó Múzeum elé

A májusfa állításának szokása régi múltra tekint vissza, és elterjedt volt szinte az egész magyar nyelvterületen, viszont még ma is élő népszokásként csak Északkelet-Magyarországon – Nógrád, Heves, Borsod, Gömör, Torna, Abaúj, Zemplén megyék területén – található meg.

A májusfa állításának időpontja a legtöbb helyen május 1-hez kötődik, általában május 1-re virradóan állítják fel, leggyakrabban lányos házak elé, szerelmi ajándékként. (A májusfa állításának másik, kevésbé elterjedt időpontja pünkösd.) A májusfát állító legény és barátai már napokkal előbb kinézik maguknak a megfelelő fát – vidékenként változó, hogy milyen fát részesítenek előnyben, leggyakrabban nyír, de lehet fiatal nyár, tölgy, fenyő, boróka, de akár virágzó orgona, vagy gyümölcsfa is, sőt, egyes helyeken nem is teljes fa, hanem csak zöld ág – amit felállítás előtt szalagokkal díszítenek, majd a feldíszített fát a kedves kapujához erősítik.

Ily módon a májusfa két szimbolikus jelentéssel is bír: egyrészt a tavasz hírnöke, másrészt a szerelem szimbóluma – azt is mondhatnánk, ugyanazt a jelentést hordozza, mint az angolszász szokáshagyományból az utóbbi években átvett Valentin-nap, úgy is értelmezhetjük, ez a mi magyar „Valentin-napunk.”

A 19. század második felében a májusfa állításának szokása egyre inkább visszaszorult a falvakba, városokban már ritkán állítottak májusfát, illetve csak közösségi májusfa állításról tudunk, például a mészárosok mészárszékeik elé, az oda vásárolni betérő asszonynépnek. De faluhelyen is elterjedt a közösségi májusfa állításának szokása is, például kocsmák elé, közterekre, intézmények elé, de akár a templomba is.

A májusfa, mint szerelmi ajándék polgáriasult, városias változata a májuskosár, amit szintén a legény ajándékoz az ő kiválasztottjának. Manapság az északkeleti régió falvaiban a két szokás egymás mellett, párhuzamosan él, illetve olyan változáson ment keresztül, hogy a májusfát már általában (de nem kizárólagosan!) az apa állítja leánygyermekének, míg a májuskosarat leggyakrabban a kedves viszi választottjának. Nem ritka, hogy a kettő egymás mellett jelenik meg.

Dr. Bodnár Mónika, a Herman Ottó Múzeum néprajzos muzeológusa a helyszínen elmondta, hogy 2020-ban a Bán-völgyében, Nagybarcán tapasztalta, hogy az érettségi előtt álló középiskolás lány részére édesapja májusfát állított, kedvese pedig májuskosarat ajándékozott, melyet a szokásnak és elvárásnak megfelelően az utcára néző ablakba helyezett közszemlére. A május 1-re felállított májusfát általában pünkösdig tartották meg – mondta a szakember. A közösségi májusfák alatt a fiatalok gyakran mulatozással, tánccal, nótaszóval mulatták az időt.

A májusfa avatásának részeként népdalok hangzottak el, valamint népi körjátékokat játszottak. Ma ingyenesen látogathatják a múzeumot az érdeklődők.

Májusban, a Múzsák hónapja folyamán, a fa előtt nemcsak fotózkodni lehet, hanem tovább is lehet majd díszíteni azt.