Egy hímet azonosítottak, de vajon hány medve lehet a borsodi erdőkben?

Egyre gyakrabban észlelnek barnamedve előfordulására utaló nyomokat a Bükk-hegységben, melyről több portál, köztük a boon.hu-is beszámolt. Most a Bükki Nemzeti Park tájékoztatott a témában.

Kinőtték az élőhelyet

A Kárpátok barnamedve állományának növekedése és az élőhelyeiken végbemenő változások következtében az elmúlt évek során egyre gyakrabban észlelhetünk barnamedve előfordulására utaló nyomokat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A kárpáti medveállomány elterjedési határa eléri a faj számára alkalmas hazai élőhelyeket – áll a legfrissebb tájékoztatásban. 

A hazánkban megjelenő egyedek egy része olykor nagyobb távolságokat is megtesz, ahogy néhány éve a jeladózott „Iwo” nevű példány 2015. évi dokumentált kóborlása is mutatta. A Lengyel-Tátra területén jelölt példány közel egy évig nem tett meg nagyobb távolságokat eredeti élőhelyétől, később néhány hét leforgása alatt elérte hazánk területét, majd az országból visszafordulva egészen Ukrajnáig jutott. A barna medvék többsége hosszabb-rövidebb idejű itt tartózkodásuk alatt viszonylag észrevétlenek maradnak. Azonban az idei csapadékosabb tavasz során a felázott talajon már több helyen kerültek elő a hozzánk látogató példányok lábnyomai, illetve az éjjel-nappal működő kameracsapdák néhány alkalommal felvételeket is készítettek a megjelenő egyedekről. Az elmúlt évben egy érdekes változásnak lehettünk tanúi.

Kifejlett hím

Már tavaly októberben is jelezték, hogy egy előző év májusától itt élő, kifejlett hím példány nagy valószínűséggel már áttelelhetett a Bükkben, és azóta is itt tartózkodik. Ez a példány jellegzetes színezettsége alapján egyértelműen azonosítható. Rendszeresen megfigyelhető, jellemzően kelet-nyugati irányban járja a Bükk területét. A hazai erdőkben kialakuló vágásterek növényzete, és a még idősebb erdők makktermése bőséges táplálékforrást kínál a mindenevő medvéknek. A faj megjelenéséhez valószínűleg hozzájárul az is, hogy a mára jelentősen megcsappant vaddisznóállomány nem fogyasztja el a rendelkezésre álló táplálékmennyiséget, amely a medve számára vonzó, terített asztalt kínál. Néhány évvel ezelőtt már azonosított felnőtt nőstény példány is megfordult működési területünkön. A nagyragadozók jelenléte önmagában nem vezet konfliktushelyzetek kialakulásához. A Bükk területén élő hím medve olykor a legelő szarvasmarháktól ötven méterre táplálkozik, ahol a legelő állatállomány védelmét részben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által átadott villanypásztor segíti. Felhívták a területen gazdálkodók figyelmét a medve jelenlétére, és az esetleges veszélyes helyzetek kialakulásának megelőzési módjaira.

Akaratlan etetés

A gazdálkodók szempontjából is jelentkező probléma forrása lehet a barnamedvék akár akaratlan etetése – például hulladéktárolókhoz való hozzáférés, vagy az erdőbe takarmányozási céllal kihordott mezőgazdasági termények, különösen az emberi fogyasztásra már alkalmatlan élelmiszerek kijuttatása –, hiszen a táplálék csábítása mérsékelheti a medvék természetes, embertől való félelmét. Az „etetés” rendszeressége a tapasztalatok szerint a szomszédos, illetve környező országokban (Szlovákia, Románia, Szlovénia, Lengyelország) is jellemző, s ez nemkívánatos konfliktusláncolatok kialakulását okozhatja. Ezért kérnek minden társadalmi csoportot a felelős gazdálkodói magatartás betartására – hangsúlyozza a nemzeti park közleménye.