Utópisztikus ötlet a négynapos munkahét?

Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a világban a négynapos munkahét. Egy 2022-es kísérletsorozat eredményéről számoltak be a lapok világszerte a közelmúltban, amely Nagy-Britanniában hatalmas sikernek bizonyult. A projektbe bevont dolgozók – 61 brit cégről van szó a legkülönfélébb területekről – átlagosan heti 34 órát dolgoztak a korábbi 40 helyett úgy, hogy közben változatlanul ugyanazt a fizetést kapták. A többségnél (56 cég) olyannyira bejött a dolog, hogy rendszeresítik is a rövidített munkahetet. S hogy mik voltak a mintaidőszak pozitívumai?

Mérföldkő, áttörés

A felmérés szerint javult a munkavállalók munka-magánélet egyensúlya, a munkavállalók egyáltalán nem éreztek kiégési tüneteket, a szorongás, a fáradtság és az alvásproblémák jelentősen csökkentek, kevesebb volt a felmondás. És ami külön érdekes: a vállalatok bevételei változatlanok maradtak a tesztidőszak alatt, vagy enyhén nőttek. 

A kísérletsorozat csak a kezdet, azért árnyoldalakról is beszámoltak az elemzők. Nyilván nem működhet minden munkaterületen ugyanúgy, de mindenképpen mérföldkőként, általános áttörésként értékelik a történteket.

A négynapos munkahét, mint lehetőség régóta fel-felmerül, van, ahol már bevezették, sőt, Magyarországon is vannak ilyen próbálkozások, a Magyar Telekom egyes részlegein például kísérleti időszak után be is vezették.

Néhány vélemény

Vármegyénkbeli munkavállalókat kérdeztünk, ők mit szólnának, ha nálunk is szóba kerülne. Néhány vélemény: "ha ugyanannyi az elvégzendő munka (és miért lenne kevesebb), akkor a négy munkanapra leosztódik az ötödik nap munkaideje, ami napi 10 óra munkát jelent. Kérdés - pusztán a biológiát figyelembe véve -  bírja-e az emberi szervezet?" "Úgy tudnám elképzelni, mint egyfajta juttatást. Mint a cafetériát. A cég kifizeti a teljes fizetést a munkavállalónak, de az ötödik nap után nem kellene neki adózni. Úgy megérné." "Lenne egy munkanap, ami a tiéd. Elintézheted azokat a dolgokat, amit csak munkaidőben lehet, és amihez a hagyományos munkarend mellett szabi kell vagy csúsztatás. Az más kérdés, ha a négynapos munkarend miatt épp akkor nincs ügyfélfogadás." "Az élet minden területét kellene, hogy érintse. Ha napi 10 órát kell dolgoznom, hogy megyek a gyerekért az oviba? Ha az iskolában nincs tanítás pénteken, nekem meg akkor is dolgoznom kell, hová teszem a gyereket?" 

Egy Londonban dolgozó hölgy szerint odakint a 32-34 órát sokkal hatékonyabban töltik ki, mint mi a 40-et. Nincs pletykálkodás, kávézgatás, jobban szervezett a munka."

Van, ahol elképzelhetetlen 

Munkaadókat is kérdeztünk. Érdeklődtünk a közszférában, például a miskolci önkormányzatnál, bár úgy tudjuk, nem lenne egyszerű lépés a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény miatt. Várjuk a választ a kérdéseinkre. 

A közepes méretű cégeknél változó a helyzet.

Balázs Lajos, a tiszaújvárosi Balázs Filament Kft. vezetője szerint náluk – termelő üzem lévén – nehéz lenne megvalósítani. Horgászzsinórokat gyártanak hétfőtől-péntekig három műszakban főként külföldi piacra, ők inkább azon gondolkodnak, hogy hétvégi műszakot is be kellene vezetni ahelyett, hogy hétvégére leállnának a gyártógépek.

– Vannak technológiák, vannak szakmák, ahol megoldhatatlan lenne a négynapos munkahét. Ugyanígy megoldhatatlannak tűnik a kereskedelemben, vagy mondjuk a kórházakban, orvosi rendelőkben – fogalmaz. Mint mondja, az ő speciális helyzetükben nagyobb megrendeléseknél előfordulnak a túlórák, ilyenkor arra törekszenek, hogy tömbösítve csúsztathassák azokat le a dolgozók. Úgy látja, a négynapos munkahét neki 20 százalékos kapacitáscsökkentést jelentene, annyival kevesebb terméket tudna gyártani.

– Nyugat-Európában, ahonnan az ipari termelést már nagyrészt keletebbre helyezték, könnyebb ezen gondolkodni – jegyzi meg.

Van, ahol gondolkodnak rajta

Bata Mónika, a bodrogkeresztúri Bergland Hungary Kft. ügyvezetője azonban gondolkodik a négynapos munkahét bevezetésén. Mint mondja, néhány éve már kényszerből működött így a cégük egy forgalomvisszaesés idején.

– Behívattam az érintett 8 embert, és mondtam nekik, hogy két embert el kellene küldenem, de ha egy átmeneti ideig heti négy nap 6-6 órát dolgoznának, akkor mindnyájan maradni tudnak. Elvállalták. Igaz, kevesebb lett a fizetésük, de azt biztosan megkapták – mondja a többek között cukorkákat és ostyát gyártó cég vezetője.

Megjegyzi, végül másfél hónapig tartott ez az időszak, de neki jó emlékei vannak. Az adminisztrátori munkákat pénteken jóval hatékonyabban tudták végezni, a termelésben dolgozók nem "jöttek a problémáikkal". 

– Most újra felvetettem nekik, mi lenne, ha visszaállnának a heti négy napra, de a fizetés maradna, napi tíz-tíz órát dolgoznának. De most azt mondták, nekik a tíz óra sok, inkább maradnának az öt munkanap mellett. Elhiszem, hogy fárasztó és monoton munka, de érdemes lenne meglépni – mondja még. Arra viszont gondolni sem tudnak, hogy egy alkalmazott kevesebb munkaórát dolgozzon, így is jelentős havi plusz összeget jelent nekik a cégen belüli, év eleji béremelés.  

Zebbevágó kérdés

Balogh Annamária HR-es, a DVTK Aréna létesítményvezetője úgy fogalmaz, az erősen kapacitás-kihasználtság fókuszú feladatkörökben (például gyártósori munka vagy telefonos/internetes, személyes ügyfélszolgálati feladatköröknél) az adott munkaórákra meghatározott mennyiségű elvárt produktum esik, azaz nem mindegy, hogy egy munkavállaló egységnyi bérére egy átlagos hónapban 160 vagy csupán 132 óra esik. Ez feketén-fehéren zsebbevágó kérdés – magyarázza. Más a helyzet például a kreativitást igénylő feladatkörökben, ahol a munkára fordított aktív időmennyiség nem fogalmazódik meg, vagy nem érhető tetten. Erre jó példa az a munka, amely akár home office-ban vagy kötetlen munkaidőben is elvégezhető, amikor nem az a lényeg, hogy mennyi idő alatt lesz meg a feladat, hanem hogy elvégzik-e és milyen eredménnyel. 

– Tapasztalatom szerint Magyarországon a recesszió óta minden vállalati szegmensben alapvetően jellemző a mindenen spórolás, ami jól láthatóan tud visszaütni a legköltségigényesebb, ezért a vállalatvezetés szemében legnagyobb megtakarítási potenciállal bíró területen, az emberi erőforrás gazdálkodásban. Azt gondolom, hogy hazánkban még jó hosszú évtizedekig utópisztikus idea lesz a négynapos munkahét a legtöbb munkakörben, különösen a számokkal jól paraméterezhetőekben.