A diákok biztosra mennek

Átalakult a felsőoktatási felvételi rendszer. Idén már nem kötelező minden alap- és osztatlan szakhoz emelt érettségit tenni. Az egyetemek és főiskolák saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy melyik képzéshez kérik az emelt szintű vizsgát. Úgy tűnik, az új szabály nem sok diák tervét változtatta meg.

Vállalják az emeltet

– A könnyítés hatására középiskolánkban nem esett vissza drasztikusan az emelt érettségire jelentkezők száma – jelezte portálunknak Tompa Médea, a Kossuth Lajos Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakgimnázium igazgatóhelyettese. – Valamivel kevesebben vállalkoztak a nehezebb vizsgára, mint az elmúlt években, de nem jelentősen. Volt aki úgy gondolkodott, hogy ha az egyetem nem kéri az emelt érettségit, akkor nem fektet bele plusz energiát, és a középszintűre jelentkezett. Mások viszont azt mondták, hogy hiába nem kötelező, de mivel plusz pontokat ér, vállalják a több tanulást és az emelt szintet. Olyan diákunk is akad, aki tavaly nem jelentkezett a felsőoktatásba, ezért nem csinált emelt szintű érettségit. Mostanra azonban eldöntötte, hogy hol szeretné folytatni, és bejelentkezett az emelt szintű vizsgára. Nálunk egyébként sok a külsős érettségiző. Ők a mi diákjaink voltak, és tavasszal szintemelő vizsgát szeretnének tenni, egy jelentkező kivételével. Amikor a jelenlegi diákjainkat tájékoztattuk az új szabályokról, sokan nagyot sóhajtottak, hogy de jó, nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi. Néhányan biztosra mentek, és a középszintűt választották, arra gondolva, hogy ha idén nem sikerül bejutni a felsőoktatásba, akkor majd jövőre megpróbálják plusz pontokért az emeltet. Az idén könnyítést jelent az is, hogy nincs egységesen meghatározott minimum ponthatár, az egyetemek dönthetnek erről is – sorolta az igazgatóhelyettes.

Hozzátette: legtöbb végzős diákjuk a Miskolci Egyetemet választja, sokan mennek Egerbe és Sárospatakra is a pedagógiai képzésekre. Vannak, akik maradnak a középiskolában, és egy év alatt megszerzik a gyógypedagógiai asszisztens képesítést, de van, aki érettségi után más szakmát választ.

Erre készültek

– Aki komolyan gondolja az egyetemi továbbtanulást, az már négy éve erre készül – fogalmazott Flaskó Attiláné, az edelényi Szent János Görögkatolikus Gimnázium, Szakgimnázium, Technikum és Kollégium igazgatója. – Ők eleve úgy kezdték el a gimnáziumi tanulmányaikat, hogy emelt szintű érettségit tesznek. Van olyan végzősünk, akinek már meg is van előrehozott vizsgaként. A könnyítés tehát nem vette el a kedvüket, úgy gondolják, hogy szükség van a magasabb szintre. Diákjaink számára ez megméretést jelent, és jó érzéssel tölti el őket, hogy a felvételihez szükséges tárgyból többet tudnak, mint ha csak középszintű érettségit választottak volna – hangsúlyozta az igazgató.

Jelezte: tanulóik főként a Miskolci Egyetem különböző karaira szeretnének bejutni, de választanak más egyetemeket is, van aki valamelyik fővárosi felsőoktatási intézményt célozza meg.

Csak néhányan

Nem történt nagy változás a Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Technikum, Szakképző Iskola és Gimnáziumban sem az érettségire jelentkezés terén, tudtuk meg Kiss Gábortól, az intézmény vezetőjétől.

Mint mondta, náluk minden évben csak néhányan tanulnak tovább egyetemen, így az emelt szintű érettségik száma sem magas. A jelentkezés feltételeinek könnyítése nem hozott nagyobb kedvet a továbbtanuláshoz. Akik a felsőoktatásban szeretnék folytatni, jellemzően az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemre jelentkeznek, mivel az szintén katolikus intézmény, de kedvelt a Miskolci Egyetem is.

– Nálunk főleg szakképzés folyik. Van gimnáziumi osztályunk is, de itt a szakképzésben végzett tanulók szerezhetik meg két év alatt az érettségit. A technikus osztályainkból tanulnak tovább egyetemen, évente 5-6 diák. Sokan azonban a végzés után dolgozni mennek, hiszen a munkaerőpiacnak nagy az elszívó hatása, a cégek várják a szakembereket. A fiatalok pedig szeretnének dolgozni és pénzt keresni – fogalmazott az igazgató.