A szülők ülik le a gyerek hiányzását (frissítve!)

Megpróbáltunk utánajárni, igaz-e a hír, és hogy mi lehet az oka a rengeteg iskolai hiányzásnak. Kiderült, a probléma nem újkeletű, sok-sok éve ez a gyakorlat, a háttérben pedig összetett társadalmi és szociális problémák állnak.  

Tornanádaskán két iskola van. Az egyik egy általános iskola az alsósoknak, amely a Bódvaszilasi Körzeti Általános Iskola tagiskolája, a másik pedig a Hadik-kastélyban működő speciális iskola és nevelőotthon. Amelyik felsős diák nem a kastélyba jár, az az öt kilométerre lévő bódvaszilasi iskola tanulója. 

Most jobb a helyzet

Utóbbi intézmény vezetőjét, Molnárné Nagy Anikót kérdeztük, valóban olyan sok a hiányzás, hogy a szülőknek börtönbe kell vonulniuk. Írásban a következőket válaszolta:

„A Bódvaszilasi Körzeti Általános Iskolában sajnos jellemző a diákok gyakori igazolt és igazolatlan hiányzása. Az általános eljárás szerint, ha a tanuló a hiányzást követően betegségből visszaérkezik, akkor 8 napot várnak az osztályfőnökök, hogy a tanulók bemutassák az igazolást a mulasztásról. Amennyiben ez 8 napon belül nem történik meg, akkor értesítjük először a szülőket (10 igazolatlan óránál) majd a családsegítő szolgálatot.  30 óránál a szülőt, a családsegítő szolgálatot és a szabálysértési hatóságot, 50 óránál a szülőt, a családsegítő szolgálatot, a gyámhivatalt, és a gyermekjóléti központot is, illetve ezen kívül a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Családtámogatási Osztályát. A Kazincbarcikai Tankerületi Központhoz eljutott információk szerint nem jellemző, hogy a szülők vagy törvényes képviselők leülnék a kirótt pénzbüntetést, de volt már rá példa”, fogalmazott az intézményvezető. 

– Szerintem a ’80-as években sokkal rosszabb volt a helyzet az iskolába járással kapcsolatban jelezte lapunknak Fülöp József, Bódvaszilas polgármestere. – Akkor még nem voltak olyan szigorú szabályok, mint most. Ha a gyerek nem járt iskolába, annak semmi következménye nem volt. Most, hogy a szülő elveszítheti a családi pótlékot és pénzbüntetést kap, ösztönzi a gyermekét az iskolába járásra. Ez azonban nem mindig sikerül. Az egyik önkormányzati dolgozó mesélte, hogy ő is pénzbüntetést kapott, mert reggel eljött a munkába, nem tudta ellenőrizni, hogy a gyerek elindul–e az iskolába – mondta a polgármester. 

Nincs jövőkép

Mi lehet az oka, hogy a diákok számára nem vonzó az iskola, kérdeztük Kovácsné dr. Nagy Emesétől, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Tanárképző Intézetének intézetigazgatójától. 

– A mélyszegénységben élő emberek számára nincs jövőkép. Ha pedig nincs jövőkép, akkor nincs miért küzdeni, így meglátásuk szerint iskolába sem érdemes járni. A fiatalok nem értik, miért kellene tanulniuk, amikor nem mennek majd sehova, ott maradnak a faluban és ugyanazt az életet élik majd, mint a szüleik. Újratermelődik a munkanélküliség. Ha nincs kitörési lehetőség, akkor a gyerek számára nem fontos, hogy bármilyen végzettsége legyen. Ahhoz, hogy fontos legyen az iskola, valami olyasminek kellene történnie az intézményben, ami számára érdekes, élményt jelent, tehát érdemes rajta részt venni. Ilyen lehet például a tanítási órák sokszínűsége, az alkalmazott módszerek változatossága – sorolta az intézetigazgató. 

Hozzátette: ha egy gyerek lemarad a tanulásban, és úgy érzi, hogy nem tudja bepótolni a tananyagot, akkor végképp feladja. Ha pedig küzdeni sincs miért, akkor semmi nem készteti a tanulásra. A problémát az is fokozza, hogy egy idő után ciki iskolába mennie.  Lehet, hogy egy jó képességű gyerek a hiányzásai miatt úgy lemarad, hogy az iskolában nevetség tárgyává válik azok előtt, akik bár gyengébb képességűek, de járnak iskolába.  Sokat számít a család hozzáállása is. Ahol a szülők számára nem érték a tanulás, ott a gyereknek sem lesz az. Gond lehet a szülők aluliskolázottsága, valamint az otthoni körülmények. Télen hideg van, ruhában alszanak a gyerekek, nem kellemes kikelni a meleg takaró alól. Mindezek hozzájárulhatnak az iskolai hiányzásokhoz, jelezte az intézetigazgató. 

Iskolabusz kellene

Gabriella önkéntes szociális munkás, jól ismeri a tornanádaskai helyzetet. (Kérte, a teljes nevét ne írjuk meg.) Mint mondta, egész tanulmányt lehetne írni a problémákról. Gond, ha a gyereknek nincs buszbérlete, a megoldást az iskolabusz jelenthetné. Van olyan diák, aki szeret iskolába járni, de bérlet híján kilométereket gyalogol mindennap a sínek mellett. Probléma az is, hogy a pedagógusokat annak idején a középosztálybeli gyerekek nevelésére, oktatására képezték ki a főiskolán. Tornanádaskán és Bódvaszilason azonban nem ilyen családból származnak a diákok. Amelyik tanuló azt érzékeli, hogy a hiányzásai miatt vonták el a pénz a családjától, és ezért éheznek, szenvednek, szinte meggyűlöli az iskolát.  Vannak azonban jó programok is, például a Szimfónia zenepedagógiai program, ami kiválóan működik a településen, tette hozzá a szociális munkás.