Olyan kihívásokkal kerültek szembe a vármegye polgárőrei, amelyre korábban nem is gondoltak volna

Vármegyénkben vannak a legnagyobb számban polgárőrök és a legtöbb egyesület is itt működik. Idén már 32 éve látnak el szolgálatot a polgárőrség tagjai, önkéntes alapon, díjazás nélkül, a saját szabadidejükben a lakókörnyezetük közbiztonsága érdekében. Az alapításkor kitűzött célok mellett azonban számtalan feladat megjelent a szervezet életében, ezekről, a tavalyi év eredményeiről és az idei tervekről is beszélgettünk Csóra Györggyel, az Országos Polgárőr Szövetség megyei elnökével.

Milyen kihívásokkal kellett szembenéznie a polgárőrségnek 2022-ben?

2022-ben folytatódott az a kihívás, ami elkezdődött 2021-ben a pandémiajárvány kapcsán. Elmondhatjuk, hogy a polgárőrség 32 éves életében nem fordult elő olyan kihívás, mint, amit a pandémia okozott. Teljesen más típusú feladatokat kellett ellátnunk, mi amire létrejött a polgárőrség. Mi a közterületek rendje, a közbiztonság megszilárdításának érdekében alakultunk, de szembesülnünk kellett az évek folyamán olyan kihívásokkal amire alapításkor nem gondoltunk.

Milyen változásokat, feladatokat hozott az élet az évek alatt?

Említhetem például, hogy amikor szükségességét éreztük, akkor elindítottunk egy programot Egy iskola, egy polgárőr néven. Bementünk az iskolákba, persze nem akartunk minden gyerekből polgárőrt nevelni, csak segíteni, hogy jogkövető állampolgárokká váljanak. Aztán jöttek az idősek sérelmére elkövetett cselekmények. Akkor azt mondtuk, hogy a polgárőreink járőrözéskor figyeljenek az idősekre, amikor azt látják például, hogy valakinek nem füstöl a kéménye, akkor ott valami baj van. Sokszor életet mentettek a polgárőrök, hiszen jelezték a rendőrségnek, bementek és ott találták az idős embert segítségre szorulva. Aztán jött a pandémia, amikor olyan feladatokat fel tudtunk vállalni, amilyet korábban soha. Ha kellett gyógyszert, élelmiszert szállítottunk az idős embereknek, ha kellett a rendőrségnek segítettünk be, akinek korlátozva volt a mozgása azokra odafigyeltünk, ha kellett fát vágtunk. Sok településen gond lett volna, ha nem lett volna ott segíteni a polgárőrség. Ez folytatódott 2022-ben. Emellett pedig megjelent a migráció. Olyan migrációs nyomás keletkezett 2021-2022-ben a déli országhatáron, amelyhez a polgárőrök segítségét is kérte a kormány. Előbb csak a határ menti megyékben élő polgárőrök vették ebből ki a részüket, azonban, ahogy kitört az orosz-ukrán háború a katonáknak más határszakaszon akadt dolga és be kellett segíteni a mélységi vármegyék polgárőreinek is. Így Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyéből is száz polgárőr volt lent a déli határon és nyolcezer óra szolgálatot teljesítettek. Az év végéhez közeledve pedig Belügyminiszter úr elrendelte, hogy Cigándon is regisztrációs pontot kell felállítania a katasztrófavédelemnek, a rendőrségnek, az idegenrendészetnek és a polgárőrségnek az ukrán helyzet miatt, ezt 24 óra alatt megoldottuk. Ott a polgárőreink a segélycsomagok kapcsán is segédkeztek és a településen is járőröztek. Ötven polgárőr 24 órában 1200 óra szolgálatot adott, le a kalappal, mert nagyon jól végezték a feladatot. Ezek mellett voltak ott a hagyományos feladataink.

Folyamatosan nő az egyesületek száma a vármegyében, mi ennek az oka?

Egyre több településen érzik úgy az emberek, hogy valamit tenniük kell a saját biztonságuk érdekében. Egyre több olyan cselekmény fordul elő, amely a korábbi években nem volt jellemző. A vármegyében most már 6277 polgárőrünk van és 206 egyesületünk, a napokban is több településen fog alakulni polgárőrség. Visszaköszön a szlogenünk: Együtt, egymásért, a biztonságért. Az emberek ezt érzik, hogy össze kell fogni, hogy mindenkinek részt kell venni abban, hogy biztonságos környezetben élhessünk. Sokszor mondom, amikor járom a vármegyét, hogy mindenkire szükség van a polgárőrségnél. Nem csak arra, aki a közterületen járőrözik, hanem az is kell, aki otthon figyel. Van egy programunk a Szomszédok egymásért, ahol az idős emberektől nem azt várjuk, hogy akciózzanak kint a területen, hanem figyeljenek a környezetükben. Korábban sosem látott autó többször is feltűnik, felírja a rendszámot, jelzi a polgárőrvezetőnek, ő a rendőrségnek és sok esetben ez értékes információt jelentett már a rendőröknek.

Milyen hátteret kapnak a fejlődéshez?

A magyar kormány stratégiai partnerének tekinti a polgárőrséget. Ennek megfelelően a kormány is megtesz mindent annak érdekében, hogy tudjunk előre lépni. Meghirdette többek között a Magyar Falu Programot, ami egyrészt felzárkóztatja a kistelepüléseket, de van egy biztonsági oldala is. Azokon a településeken, ahol úgy látják a szakemberek, hogy a lakosság biztonságérzete elmarad az országos átlagtól, ott megpróbálunk polgárőrséget szervezni, illetve, ahol van már, ott megpróbáljuk úgy megerősíteni, hogy a rendőrséggel még hatékonyabban tudjanak dolgozni. A vármegyénkből Csenyéte, Fáj, Köröm, Abaújkér, Sajóhídvég, Sály és Selyeb van ebben a programban benne. A hét településből ötben már van polgárőrség, van, ahol nagyon jól működik és igyekszünk a többi területen is megoldani. De a Magyar Falu Program keretében az ötezer fő alatti települések pályázhattak polgárőr gépjárműre is. Vármegyénkben 32 új autót nyertek az elmúlt évben, ez a szolgálat hatékonyságát tudja növelni.

Milyen irányokba fejlesztik a tevékenységüket?

Elindítottunk egy olyan programot a rendőrséggel közösen, hogy az idős emberek figyelmét felhívjuk a veszélyekre, a napokban például az Edelényi rendőrkapitánysággal közösen Balajton tartottunk idős embereknek előadást, hogy mire kell odafigyelniük, milyen lehetőséget tud biztosítani az önkormányzat, a rendőrség, a polgárőrség annak érdekében, hogy biztonságosabban tudjanak élni. Korábbi években volt egy olyan programunk, hogy a polgárőr amikor járőrözött bedobott egy cédulát a postaládába, amin rajta volt, hogy mikor jártak ott. Ez egy idős embernek sokat jelent, ha látja reggel, hogy éjjel kettőkor ott voltak a polgárőrök, akkor tudja, hogy figyelnek rá, de sokat jelent a rendőrségnek is egy esetleges esemény időpontjáénak a behatárolásához.

Sokat jelent a szolgálatainkban, hogy már vannak lovas polgárőreink, vannak kutyás polgárőreink, legutóbb Hernádnémetiben a kutyások találták meg az elbújt személyt, aki a családja sérelmére követett el cselekményt és megfogták, átadták a rendőrségnek. A lovasaink 13 egyesületben vannak jelen 98-an, ők a külterületeken, az elharapózott falopások tekintetében is nagyon jó eredményeket tudnak elérni, sorozatban érnek tetten elkövetőket. Elkezdődött egy olyan szolgálat például Lyukóvölgyben Miskolcon, hogy a készenléti rendőrségtől is jöttek lovasok a polgárőrökkel együtt és nagyon eredményesek voltak, amit remélem folytatni tudunk.

Ott vannak a polgárőrök a rendezvényeken is

A szolgálatunk egyik fontos része a rendezvények biztosítása. Itt volt például a Tour de Hongrie kerékpáros verseny, volt olyan nap, hogy 110 polgárőr volt kint biztosítani. A verseny vezetése külön levélben köszönte meg a vármegyénkben tapasztalt munkát az itteni polgárőröknek. De ugyanezt mondhatjuk el a Kassa-Miskolc Ultramaraton kapcsán is, amelynek már az idei versenyéhez is megkaptuk a felkérő levelet. Végig a polgárőrök biztosították a pályát rendőri felügyelet mellett. De egy-egy falunapot sem lehet már megrendezni polgárőrség nélkül. Ahogy a katasztrófahelyzetekben is ott vagyunk, ahol segíteni kell. A nagy Borsodi árvíz idején, volt olyan éjszaka, hogy 5 ezer polgárőr volt a gátakon az ország más megyéiből is érkezve, de persze innen is mentek, amikor a dunai nagy árvíz volt. Erre tettünk esküt, hogy segítünk, ahol tudunk. Nekünk kiemelten fontos Magyarország biztonsága, az emberek biztonsága és ennek érdekében végezzük a dolgunkat. Valamennyi polgárőr a legjobb tudása szerint teljesített, tökéletesen büszke vagyok erre a csapatra és büszke lehet a megye is rá.

Milyen eredményeket tudhatnak maguk mögött?

Az igazi eredmény az, amikor az utcán megállítják a polgárőrt, hogy köszönetet mondjanak neki és ez is hozzátesz ahhoz, hogy a magyar polgárőr mozgalom 32 év után még mindig egységes tud lenni és vannak olyan emberek, akik tenni akarnak a közért. Az az igazi polgárőr, aki azért jön, mert tenni akar a közösségért. Ugyanakkor fontos, hogy hiteles legyen, a harmadik pedig, hogy jól képzett legyen a polgárőr. Tudja azt, ha kimegy szolgálatba, hogy mi a joga, mi a kötelezettsége, hogyan kell intézkedni egy tettenérésnél, baleseti helyzetben. Az Országos Polgárőr Szövetség oktatásáért és képzéséért évtizedekig én voltam a felelős és elértük azt, hogy a felsőszintű vezetőknek a Közszolgálati Egyetemen akadémiát tudtunk létrehozni, egyetemi szinten tanítják őket arra, hogyan kell kommunikálni, konfliktust kezelni, együttműködni, stratégiát tervezni, pályázni. Elindítottuk a polgárőr vezetők közlekedésbiztonsági képzését, amelyet Sátoraljaújhelyen tartottunk, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék 50-50 polgárőrvezetőjének tartottunk képzést. Ez azért fontos, mert, ha egy felkészített polgárőr elmegy a rendőrrel egy közlekedésbiztonsági akcióra, akkor tudja, hogy mit kell tennie. De ugyanígy az iskolásoknak is tartunk közlekedésbiztonsági képzéseket, kreszpályánk van, nagy sikere van a gyerekek körében. Ahol iskola van ott ott vannak a polgárőrök iskolakezdésnél, és nem volt évek óta baleset. De ott vagyunk mindenszentekkor a temetőkben és évek óta nem volt olyan bűncselekmény az ünnep alatt, ami borzolta volna a kedélyeket. Tesszük a dolgunkat, nem verjük nagy dobra, de azért érzik az emberek, hogy ott vagyunk. Látják és elvárják a polgárőrség segítségét. 

Milyen tervekkel vágtak neki a 2023-as évnek?

Az Országos Polgárőr Szövetség minden évben meghirdet egy programot, 2023-at a gondoskodás évének hirdettük meg, ugyanis Belügyminiszter úr azt fogalmazta meg a polgárőr vezetőknek tartott évértékelésen, hogy nála a polgárőrök eddig bűnmegelőzők voltak, de, amit a pandémia alatt tettünk az azt is jelenti, hogy egy gondoskodó polgárőrség lettünk. A gondoskodás éve keretében három irányba fogunk elindulni. Vannak a hagyományos programjaink, azokat folytatjuk, illetve megvizsgáljuk annak a lehetőségét, hogyan tudunk ezekben is előrelépni. Ami nagyon fontos a gondoskodó polgárőr tekintetében, hogy van egy programunk, Tiszteletet az éveknek, biztonságot az időseknek címmel, ebben elindultunk és felvettük a kapcsolatot azzal a céggel, aki a gondosóra programot elindította, hogy ezen a területen is bekapcsolódjunk, illetve az eddig is jól bevált gyakorlatokat ismét felélesztjük: az idősek látogatását, segítésüket, ha szükséges. A harmadik feladat pedig, amelyre koncentrálnunk kell a szakmaiság, hogy felkészítsük az embereinket azokra az új feladatokra, amelyekkel szembe találhatják magukat.