Veszélyben Borsod megye bükkösei az aszály miatt

Nem kell különösebb kutatást végezni, napi tapasztalat, hogy kiszáradófélben van a környezet, a furulyázó kukoricalevelek, a kiégett fű, kiszáradt tavak, leapadt folyók bizonyítják. A Másfélfok legújabb kutatásából az is kiderül, hogy ha nem változik meg a káros anyagok kibocsátásának mértéke az országban, és minden így marad, akkor a századunk végére még súlyosabb lehet a helyzet, olyannyira, hogy a minket itt a Bükk-hegység lábánál különösen érintő módon a  bükkösök is eltűnhetnek.

Erdősztyeppévé válik

Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, korábban az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Nemzeti Alkalmazkodási Központ szakértője és Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa közös kutatásából kiderül, hogy Magyarország erdőssztyeppévé változik, ha nem tesz valamit az ország a klímaváltozás ellen. A tanulmány szerint napjainkra 68 százalékra csökkent a nedves területek aránya az országban az 1971–1990-es időszakhoz képest, amikor ez az arány még 84 százalék volt.

A legpesszimistább előrejelzések szerint a század végére augusztusban a teljes Alföld a száraz kategóriába eshet a klímaszimuláció-modelljük alapján, a legoptimistább számítások szerint csak a Tiszántúl egyes része van ilyen veszélyben. A kutatók kalkulációja szerint, forgatókönyvtől függően 2021–2040-re az erdőssztyeppklíma kiterjedésének növekedése valószínűsíthető, amely így átlagosan 43–62 százalékot foglalhat el az országból, a század végére viszont az ország szinte teljes területére lesz jellemző. A tanulmány szerint különösen fontos, hogy „mielőbb elkezdjük az éghajlatváltozás mérséklését itthon, és támogassuk az erre irányuló uniós és globális törekvéseket”, ugyanis ezektől függ, hogy hogyan változhat meg a klíma az országban.