A halál biztos, a digitális javaink kevésbé

Egyre több kérdést vet fel, hogy mi lesz a digitálisan tárolt tartalmainkkal halálunk után. A digitális öröklés eddig azért nem volt mindennapos téma, mert a jogosultként érintett korosztály jellemzően még nincs abban az életkorban, hogy végrendelkezésről gondolkodna.

Pedig a digitális javakról különösen fontos időben rendelkezni, nehogy elvesszenek, elérhetetlenné váljanak az értékek az örökösök számára.

Bonyolult és részleteiben még nem szabályozott a digitális javak átörökítése, pedig rohamos terjedésük miatt egyre fontosabbá válik a rendezés. Ezt mutatja, hogy már a hagyatéki eljárásokban is egyre gyakrabban jelenik meg a kriptopénz, a közösségimédia-profil vagy a felhőben tárolt dokumentum feletti rendelkezés igénye.

Egyértelmű rendelkezés

Kevesen tudják, hogy a megfelelő szabályozás, rendelkezés híján a kriptojavakhoz való hozzáférés az örökösök számára kérdésessé válhat, vagy hogy a techóriások csak saját, egyedi szabályaik alapján engednek hozzáférést az arra jogosultaknak az elhunytak adataihoz. Míg például a Facebookon az elhunyt üzeneteit nem láthatják, addig a Google-nál akár az összes levelet elolvashatják, és az ott tárolt dokumentumokat is letölthetik az erre feljogosítottak. Fontos azonban, hogy igazolni tudjuk a jogosultságot a levelek elolvasására. Ezt egyébként külön-külön szabályozzák az egyes techcégek.

Korábban Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara alelnöke azt mondta: nehezíti a helyzetet, hogy a digitális vagyontárgyak a jelenlegi jogi szabályozás mellett nehezen megragadhatók. Ráadásul, mivel a digitális jelenségek rendkívül gyorsan változnak, a szabályozás és a bírói gyakorlat egyébként is nehezebben tart lépést velük.

Parti Tamás szerint ezért nincs egyelőre egyértelmű és egységes válasz arra, hogy kit illetnek a közösségi médiaprofilok adatai vagy a felhőbe lementett fájlok. Kié lesz például egy felhőben tárolt írás, amely az évszázad regényét rejti? Vagy egy olyan kísérleti eredmény, amely forradalmasítja a rákkutatást?

Kriptodevizát például egyre többen tartanak, digitális tárcájukhoz kódok segítségével férnek hozzá az interneten. Viszont egy bankszámlával ellentétben a kriptopénzről nincs központi nyilvántartás, ezért kizárólag a tulajdonoson múlik, hogy mások hozzáférnek-e ahhoz a halála után. Sőt, egyáltalán tudomást szereznek-e a „digitális örökségről”. Ha egy kriptopénztárca tulajdonosa szeretné, hogy majd az örökösei hozzáférhessenek ehhez a vagyonrészhez, akkor érdemes előre terveznie. Az egyik ilyen lehetséges mód a megfelelő végrendelkezés, de ez a kriptopénz esetében összetettebb, mint egy hagyományos vagyontárgynál. Az örökhagyónak fel kell készülnie arra, hogy a kriptojavak lényegében jogi szabályozás nélkül, és az állami struktúráktól függetlenül működnek. Ezért a végrendeletben kell kialakítani azokat a szabályokat, amelyeket az örökhagyó a kriptoeszközök esetében alkalmazni szeretne.

Azaz, sokkal alaposabban és kiterjedtebben kell átgondolnia a végrendeletét, amiben például egy közjegyző komoly segítséget nyújthat.