Súlyosbodhat az informatikushiány

Megtörni látszik az információtechnológiai (IT) felsőfokú képzés iránti növekvő érdeklődés évtizedes trendje. A felvettek között viszont nagyon magas a lemorzsolódás és az elvándorlás, a tanári szakokon pedig egyre kevesebben végeznek – derül ki az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szakértői által készített elemzésből, amely az elmúlt 12 év jelentkezési, felvételi, beiskolázási és diplomaszerzési trendjeit dolgozta fel. Számukra ez jelzésértékű arra, hogy a korábbinál is nagyobb lesz a hiány a felsőfokú végzettséggel rendelkező informatikusokból éppúgy, mint a szaktanárokból. Oka lehet ennek többek között az is, hogy egy középfokú végzettségű informatikustechnikus 400-500 ezer forintos keresettel indul az életbe már 19-20 évesen, az egyetemekről pedig akár ennél is magasabb fizetéssel csábítják el akár már a diploma megszerzése előtt a hallgatókat. 

Telt ház középfokon 

Az informatikai képzés Borsod-Abaúj-Zemplénben is nagyon népszerű: jelen pillanatban közel 570 diák tanul valamilyen informatikai szakmát csak a Miskolci Szakképzési Centrum iskoláiban. Többszörös volt a túljelentkezés a 2022/23-as tanévben is az informatika és távközlés ágazatra, így maximális létszámmal, 144 fő új diákkal kezdhetnek szeptembertől, további 16 diákjuk pedig a honvédelem ágazatban kap tanulmányai során informatikai képzettséget. 

A diákok az elméleti tanulmányok mellett a duális képzés keretén belül is megszerezhetik gyakorlati, szakmai tudásukat, amellyel nemcsak munkahelyi tapasztalatra tehetnek szert, de belekóstolhatnak a vállalati kultúrába is, tevékeny tagjai lehetnek a partnercégnek. A szakmai gyakorlatot a duális képzőhelyen szakképzési munkaszerződéssel végezhetik, amelyért munkabér illeti meg őket, így a tanulók közül többen már reális munkatapasztalattal fejezik be az iskolát. A legtehetségesebb diákok pedig már akár a duális partnercégtől kapott állásajánlattal kezdhetik meg felnőtt életüket. 

Míg középfokon „telt házzal” működnek az informatikusokat képző intézmények, a szakirányú felsőoktatás iránt az érdeklődés 2019-ig tapasztalható dinamikája mostanra megtört – világít rá az IT-felsőoktatás mennyiségi bővítését és minőségi javítását célzó „Programozd a jövőd!” projekt keretében készült kutatás. A visszaesést egyrészt a felvételi követelmények szigorításával és az emelt szintű érettségi bevezetésével magyarázzák, aminek következtében általában is kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, még ha ez az informatika alapszakokat kisebb mértékben is érintette. A kutatás leginkább aggasztó mutatója, hogy különösen a matematika- és informatikatanári képzésekre felvett jelentkezők száma csökken drasztikusan: az idei tanévben felvettek száma alig több mint a fele azokénak, akiket a 2015/2016-os tanévben vettek fel. A lemorzsolódás a matematika- és informatikatanári szak esetében is nagyon jelentős: tavaly 38 százalékkal kevesebben szereztek oklevelet, mint öt évvel korábban. 

Máshol boldogulnak 

A hiány oka az informatikai szakokon hagyományosan jellemző magas lemorzsolódási arány – állapították meg az elemzést készítő szakértők, akiknek becslése szerint 2020 előtt az alapszakot elkezdők több mint fele hagyta ott a felsőoktatást, azaz nem szerzett diplomát (legalábbis a képzési időn belül). Az informatika szakokat elhagyók egy része feltehetően nem mond le az IT-pályáról, hanem külföldön folytatja tanulmányait, elhelyezkedik egy cégnél, és diploma nélkül dolgozik IT-s munkakörben, vagy felnőttképzés keretében igyekszik kiegészíteni tanulmányait. 

Bár pontos számok az elvándorolt informatikushallgatókról nem állnak rendelkezésre, az Eurostat adatai szerint 2013 és 2019 között folyamatosan emelkedett Magyarországon a tanulási céllal kivándorló fiatalok száma. 

„A külföldön is tanult szakemberekre nagy szükség lenne a magyar munkaerőpiacon, ezek a diákok azonban nagy eséllyel kint is maradnak, ha külföldi állásajánlatot kapnak, hiszen az informatikus nemcsak nálunk hiányszakma. A döntéshozóknak ezért az egyetemi reformok és a sikeresebb végzési arány elérése mellett a fiatalok pályaorientációjára is koncentrálniuk kellene, hogy enyhíteni lehessen az informatikushiányt” – fogalmazta meg Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke. Különös hangsúlyt kellene helyezni meglátása szerint az informatikatanári szakok iránti érdeklődés növelésére, mert jó oktatók is kellenek ahhoz, hogy a szakemberhiány ne vezessen a hazai cégek versenyképességének romlásához. 

Szakmaközi átjárás 

Az IVSZ Összefogás a Digitális Magyarországért című kiáltványában több javaslatot is megfogalmazott egyrészt az informatikushiány mérséklésére, másfelől a magyar digitális ökoszisztéma fejlődését igencsak korlátozó digitális­ismeret-hiány enyhítésére. 

Az IT-szakokra jelentkezők számát a szakmai szervezet a két évvel ezelőtt indult „Programozd a jövőd!” államilag támogatott karrierváltó program bevált elemei mellett jelentős ösztöndíjakkal javasolja növelni. Meglátásuk szerint célszerű lenne hangsúlyt helyezni a nem informatikai szakokon az olyan szakmaközi képzések elindítására is, amelyek az adott szakterület – például agrárium, gépgyártás – digitális átalakulásával összefüggő technológiai, munkaszervezési és üzletfejlesztési kérdéseket is bemutatják. Vinnai Balázs erre utalva elérkezettnek látja az időt a Digitális Oktatási Stratégia aktualizálására és egy digitáliskompetencia-minimum bevezetésére a közoktatásban. Szükség lenne ugyanakkor egy szélesebb körű tájékoztató kampányra is, amely a nem az infokommunikációs szektorban dolgozó munkavállalók számára is bemutatja, miként alakulnak át a hagyományos munkakörök és munkafolyamatok, illetve milyen tudásra és képességekre van szüksége azoknak, akik napjaink digitális átalakulásának a nyertesei közé szeretnének tartozni.

(A borítóképen: Nagy szükség van a tanult szakemberekre hazánkban, ahogy külföldön is)