Kemény szigorítások jöhetnek az élőhaszonállat-szállításban

Miközben senki nem vitatja, hogy az állatoknak is vannak jogaik és biztosítani kell számukra a méltányos bánásmódot, vannak, akik szerint a meglévő jogszabályok nem elégségesek, avagy nehéz az előírásoknak érvényt szerezni, különösen az élőállat-szállítás területén.

Szabálytalanságokat tártak fel 

 

Élő állat helyett hússzállításra, illetve feldolgozott áruk utaztatására kellene átállniuk a tagállamoknak az Európai Parlament (EP) legutóbbi állásfoglalása szerint. 

Az EP haszonállatok szállítás közbeni védelmével foglalkozó vizsgálóbizottsága a múlt év végén fejezte be másfél éves munkáját. Jelentésük hatására a képviselők arra a következtetésre jutottak, hogy a tagállamok gyakran nem tartják be az uniós szabályokat, és a szállítás során nem veszik figyelembe az állatok eltérő igényeit. 

A leggyakoribb szabályszegések közé tartozik a szükségesnél alacsonyabb belmagasság a szállítójárműveken, az előírtnál kevesebb víz vagy takarmány biztosítása, a szállításra nem alkalmas állatok mozgatása és a túlzsúfoltság. 

Emellett visszatérő probléma, hogy a szállításra gyakran szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között kerül sor. 

A szállítás módját eddig is szigorúan szabályozták, legutóbb egy 2005-ben elfogadott jogszabállyal, azonban az EP-képviselők álláspontja szerint ezt gyakran nem tartják be, miközben minden évben haszonállatok millióit szállítják vágóhídra, hizlalásra vagy tenyészállatként közúton, tengeren, vasúton és repülővel az EU-n belül és azon túlra is. 

Nagy hullámokat vetett 

 

A helyzet javítása érdekében a képviselők ajánlásaikban felszólítják az Európai Bizottságot (EB) és a tagállamokat, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet az állatok jóllétének biztosítására szállítás közben, vizsgálják felül a jelenlegi szabályozást, a bizottság legkésőbb 2023-ig terjesszen elő cselekvési tervet, amely támogatja ezt az átmenetet, és jelöljenek ki az állatok jóllétéért felelős uniós biztost. Mindemellett addig is fokozzák a szállítmányok ellenőrzését. 

Az EP vizsgálóbizottsága szerint a legjobb az lenne, ha tenyészállatok helyett sperma- vagy embriószállítást, a vágóhídra szállított jószág helyett a hasított testek és hús szállítását részesítenék előnyben az egyes piaci szereplők. 

A kezdeményezés nagy hullámokat vetett máris az érintettek körében, még azzal együtt is, hogy a képviselők azt is elvárják az EB-től, hogy a szükséges változások gazdasági-társadalmi hatását enyhítő pénzalapra is tegyen javaslatot. 

Hazai iparági szereplők reakciói szerint az élőállat-szállításra vonatkozó szabályok szigorítása súlyos érvágást jelentene a magyar állattenyésztőknek, és bár egyelőre csak javaslatokról van szó, a lépés hatására ágazatok dőlhetnek be, akár a ma még nem ismert kompenzációkkal együtt is. 

Meglátásuk szerint van, ahol lenne mozgástér, ilyen például a juhágazat, ahol a vágóhídi kapacitások növelésével hosszabb távon orvosolható lenne a probléma, de a húsmarha esetében ez sem jelentene optimális megoldást, mivel a magyar gazdák elsősorban növendék marhákat értékesítenek tovább hizlalásra, és nem vágóállatokat azonnali feldolgozásra. 

Következésképp ezeknek élve és egészségesen kell eljutniuk a célállomásokra. Nem mellesleg éppen ezért nekik is fontos, hogy a szállítás közben az állatok ne sérüljenek, jól érezzék magukat.

Versenyhátránytól tartanak 

 

Magyarország juhtermelő nagyhatalomnak számít a térségben, a húsvéti bárányok java részét például Olaszország tőlünk szerzi be, amelyek jellemzően „lábon” mennek hozzájuk. 

Ezek egy részét akár feldolgozva is exportálni lehetne. A Juh- és Kecske Ágazatért Egyesület Elismert Szakmaközi Szervezet ügyvezető elnöke, Mezőszentgyörgyi Dávid szerint, bár a legtöbb bárány ma élő állatként hagyja el az országot, számítani lehetett arra, hogy a különböző zöldmozgalmak erősödésével idővel korlátozni fogják az állatok szállítását az Európai Unióban. A szakember úgy látja, a jelenleginél jóval nagyobb kapacitással működő vágóhidakra lenne szükség ahhoz, hogy többségüket itthon dolgozzák fel. A magyar juhágazat szereplői évente hatszázezer élő állatot szállítanak külföldre, míg a meglévő vágóhidak mindössze harminc-negyvenezres kapacitással működnek. 

Márton István, a Magyar Hereford-, Angus-, Galloway-tenyésztők Egyesületének elnöke szerint a jelenlegi takarmányárak mellett nem éri meg a magyar gazdáknak, hogy hizlalással foglalkozzanak, viszont a növendék állatok eladásából magasabb jövedelemre tehetnek szert. Ezeket azonban szállítani kell. 

– Túlkapásnak érzem az EP élőállat-szállításra vonatkozó kijelentéseit. Ma is szigorú szabályok vonatkoznak az élőállat-szállításra. A hosszabb utak esetében kötelező pihenőhelyeket kell kijelölni, a kamionokban pedig itatórendszerek gondoskodnak az állatok ellátásáról. Amikor pedig a klimatikus viszonyok nem teszik lehetővé a szállítást, a kamionokat nem indítják útnak. Az Európai Unión belül ráadásul kis távolságok vannak, néhány száz kilométert utaznak az állatok, míg Amerikában vagy Ausztráliában nem ritka, hogy több tízezer kilométert tesznek meg a kamionok. Ezek az országok a versenytársaink, amelyek az unió piacára is szállítanak. Az élőállat-szállítmányok korlátozásával tovább romlana a versenyképességünk – hangsúlyozta az egyesület vezetője.