Több gondozó kellene

Projektnapot tartott Miskolc leendő nyugdíjas önkénteseinek, meghívott előadókkal, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei és Miskolc Városi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szövetsége 2021. november 10-én, a Vörösmarty Mihály Művelődési Házban. A konferenciára azokat a szakembereket hívták meg, akik együtt munkálkodtak az idősügyi törvény megalkotására tett javaslat kapcsán a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsában (Nyuszet). Szerkesztőségünk tagjai Rauh Edit szociálpolitikus előadását hallgatták meg, aki egy integrált egészségügyi ellátórendszer létrehozását szorgalmazta idősek számára.

Idősek a gondozók is

„Magyarországon sokkal nagyobb igény van a gondozásra, mint amennyit az önkormányzat, az alapellátás és a szakosított ellátás biztosítani tud. Ráadásul, ahogy a lakosság átlagéletkorának növekedése folytatódik, a gondozási deficit is emelkedni fog” – mondta Rauh Edit, Gyarmati Andrea szociológus kutatása alapján. „Kettős idősödésről beszélhetünk, ami azt jelenti, hogy nemcsak a gondozottak, hanem azok a szakemberek, önkéntesek és családtagok is idősödnek, akik ellátják őket. A szociális ellátásban dolgozók többsége 50 éven felüli. Nagyon hiányzik az utánpótlás, amin csak a szakma presztízsének növelésével lehetne javítani. Ez egyébként nem magyar specifikum, hanem a világ összes gazdag országára jellemző.”

Kevés a szakorvos

A legtöbb nyugdíjas többféle krónikus betegséggel él, amit csak megfelelő szakellátás mellett lehetne folyamatosan karbantartani.

„Hazánkban körülbelül 1,8 millió az idősek csoportja a KSH 2019-es adatai szerint. A 60 éven felüliek 10 százaléka valamilyen fogyatékossággal, korlátozottsággal küzd. 80 százaléka pedig krónikus betegséggel, jellemzően magas vérnyomással, szív- és érrendszeri megbetegedéssel, csigolya- és porckorongproblémával, zsíranyagcsere-zavarokkal, cukorbetegséggel vagy agyérelmeszesedéssel. Egyszerre többféle krónikus betegség pedig az idősek 60- 70 százalékát érinti. Megfelelő karbantartás mellett ezzel teljes életet lehet élni. Ehhez azonban geriátriai szakorvosokra lenne szükség, akikből Magyarországon nagyon keveset képeznek” – hívta fel a figyelmet a szociálpolitikus.

Egyre több a demens

A demensek kórházi kezelését teljes biztonsággal csak folyamatos felügyelet mellett lehetne megoldani.

„Egy bizonyos életszakasz után az önellátási képesség is csökken, ami a magyar lakosság 18, a 65 év felettiek 57 százalékát érinti, ami 900 ezer főt jelent. A 80 év feletti népességben ez 72 százalék, tehát 240 ezer fő. Ez nagyon magas szám, amire a jelenlegi ellátórendszer sem az egészségügyben, sem szociális területen és családon belül sincs felkészülve. Már egy kezdődő demenciában szenvedő beteg sebészeti ellátása is 24 órás felügyeletet igényel. Bár a probléma inkább a nőket érinti, de a számuk folyamatosan emelkedik. A jelenség szintén igazolja a megnövekedett gondozási szükségletet. Az ellátásba kifejezetten demenciára szakosodott ápolókat is be kellene vonni” – hangsúlyozta az előadó.

(A borítóképen: Integrált egészségügyi ellátórendszer létrehozását szorgalmazta időseknek Rauh Edit)