Adatforrás évszázadok társadalmi változásairól

Milyen nyelvű lakosság élt a 15. század Magyarországán, és milyenné vált a népesség etnikai összetétele az 1910-es évekre? Mekkora volt az elvándorlási veszteség a 19. század fordulóján, és hogyan nézett ki a Kárpát-medence vallási térképe ugyanebben az időszakban?

Csupán néhány kérdés a lehetséges sok ezerből, amelyre választ ad Magyarország Nemzeti Atlaszának adatokkal és térképekkel illusztrált „Társadalom” című kötete, amelynek interaktív digitális változatát a világhálón is elérhetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia Eötvös Loránd Kutatási Hálózata az emna.hu címen.

Keresheti, amit tudni szeretne

Az érdekes információkkal szolgáló adatforrás tartalmazza a Kárpát-medencéről és azon belül a mai Magyarországról rendelkezésre álló, grafikusan ábrázolható ismeretek jelentős részét. Fontos kordokumentum, amely a sokrétű tudást érdekes formában közli, így azt nemcsak a tudósok és a kutatók, hanem a diákok és a témakörök iránt érdeklődők is haszonnal forgathatják.

Az interaktív térképek és a hozzájuk rendelt adatok a társadalmi folyamatoknak a jelen állapotát és múltbeli gyökereit 13 országra, több mint 39 ezer településre vonatkozóan mutatják be. Olyan témakörök területi sajátosságairól tájékoztatnak többek között, mint a népesedés múltja, a termékenység, a házasságon kívüli élve születések, a születéskor várható élettartam, a daganatos halálozások területi megoszlása, az öngyilkosság, a külföldiek és külföldön születettek, a belföldi népességvándorlás, a külföldre ingázás, az elöregedés vagy az etnikai-nyelvi és vallási megoszlás.

A települések témaköre főként a településhálózattal, a városok típusaival, szerkezetével, a kreatív városokkal, illetve a falvak típusaival, dinamikájával, a szórványokkal és tanyákkal foglalkozik.

Az életminőséggel kapcsolatos tématerület részeként mások mellett a fekvőbeteg-szakellátás elérhetősége, a rokkantsági ellátásban részesülők, az angoltudás, az internet-előfizetés, továbbá a közúti balesetek és a bűnözés területi sajátosságai ismerhetők meg az adatok alapján.

Magyarország Nemzeti Atlasza ezen kötetének megalkotásában hazai egyetemeken, kutatóintézetekben, kormányzati szerveknél dolgozó 5 kötet- és 13 fejezetszerkesztő, 42 fejezet- és 85 térképszerző vett részt. A megvalósításban a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete koordinálásával az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézete működött közre. A projektet stratégiai partnerként a KSH is támogatta.

(A borítóképen: Sokoldalú tudáshoz vezet el Magyarország Nemzeti Atlasza)