Előrelépés

2021.10.08. 16:00

A legrosszabb állapot a kirekesztettség érzése

Hatalmas előrelépést értek el hazai kutatók az epilepszia gyógyításának területén.

Nagy-Hankó Krisztina

Forrás: shutterstock

Fotó: Shutterstock

Az epilepszia az olyan neurológiai betegségek gyűjtőneve, melyek során az idegsejtek az agykéregben vagy annak egy részében egyszerre sülnek ki, létrehozva igen változatos tünetegyütteseket. A diagnózis kritériuma a legalább két, minimum 24 órás különbséggel jelentkező provokálatlan epilepsziás roham – olvasható a neurologiaikozpont.hu weboldalon.

Gyakran jár eszméletvesztéssel

Az epilepszia kiváltó oka lehet alkohol- és gyógyszermegvonás, agyi sérülés, károsodás, térfoglaló folyamat, központi idegrendszeri gyulladás vagy fejlődési rendellenesség. Nehezebben diagnosztizálhatók azok a formák, ahol a betegség hátterében génhibák állnak. Az epilepsziák egyes formái örökölhetők. A leggyakoribb rohamforma egy gócból induló, másodlagosan általánosuló nagy roham, amely bármilyen körülírt idegrendszeri működési zavarral indulhat, például kezek, kézujjak rángatózása, szemek egy helyre fixáltan tekintése, arc elferdülése, beszéd elakadása. Ezt követi az eszméletvesztés, a végtagok tónusos rángatózása, nyelvharapás, nyálfolyás, légzési zavar. Az epilepsziás betegek hetven százalékában a rohamok jól elkerülhetőek a megfelelő gyógyszeres kezeléssel, súlyosabb esetben többféle gyógyszert kombinálva.

A Pécsi Tudományegyetem Idegtudományi Centruma a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház és az Állatorvostudományi Egyetem partnerségével uniós támogatásból megvalósult kutatásai nemrégiben lezárultak. A sikeres projekt kapcsán több konkrét eredményt is megfogalmaztak a kutatók. Az egyik ilyen az epilepsziás betegek körében végzett vizsgálat megállapítása volt, melyről dr. Dóczi Tamás, a PTE Klinikai Központ Idegsebészeti Klinika egyetemi tanára így nyilatkozott: „Körülbelül százezer epilepsziával élő honfitársunk van Magyarországon, akik közül mintegy hetvenezret nagyon jól lehet rohammentessé tenni – amely nyilván nem gyógyítja meg, de a páciensnek nem lesz rohama –, tehát tudja élni az életét. Van tehát harmincezer olyan beteg, akit nem tudunk rohammentessé tenni. A kaposvári PET/MRI modern vizsgálókészüléken történt egy országos epilepsziavizsgálat. Próbáltuk megtalálni azokat a pácienseket, akiket műtéttel nemcsak hogy rohammentessé tudunk tenni, hanem meg is tudjuk gyógyítani” – mondta.

Az első epilepsziás rohama fiatal lányként volt, mindenféle előjel nélkül. A kisgyermeket nevelő édesanya évtizedek óta együtt él a betegséggel. Nóra, aki egy borsodi településen él, azt kérte, hogy a teljes nevét ne közöljük. Ezt főképpen azért kérte, mert ahogyan fogalmazott: a rohamokon, majd az azt követő kórházi megpróbáltatásokon és megmaradó testi és lelki károsodásokon túl a legrosszabb a betegségben az, hogy megbélyegzik miatta. Az emberek nem szívesen vállalják a veszélyt, hogy egy epilepsziással legyenek egy társaságban. Munkahelyet is ezért nem talál, mert elhallgatni nem szabad a betegségét, de ha elmondja, akkor úgysem alkalmazza senki – mondta. Jelenleg négyféle gyógyszert szed, és mostanában már „csak” nagyjából kéthavonta jelentkeznek a rohamok, főként éjszaka. Néha még csak fel sem ébred közben. Ilyenkor többnyire mentőt kell hívni, és általában az intenzív osztályra kerül. Volt olyan alkalom, hogy két hétig tartották mélyaltatásban, mert a rohamok egymást követték folyamatosan. A megelőző történésekre és magára a rohamra nem szokott emlékezni. Egyszer három hét esett ki az emlékezetéből, ami nem is jött vissza. A görcsös, erős izom-összehúzódásokkal járó állapot oxigénhiányt idézhet elő az agyban, ezért hosszú távon az agy tevékenységére is kihatással van – tette hozzá Nóra. Terhessége idején is voltak rohamai, a legutolsó miatt császármetszést hajtottak végre. Gyermeke most óvodás, egészséges, de néhány hónappal el van maradva a fejlődésben a társaitól. Ez a vártnál korábbi megszületésének, de akár a gyógyszereknek is köszönhető, melyeket szednie kellett a várandósság ideje alatt is, hiszen ezek az idegrendszerre hatnak. A gyermek testi és beszédfejlesztésére nagy hangsúlyt fektet, ebben partnerei az óvodapedagógusok. Azonban saját állapotával valószínűleg már együtt kell élnie élete végéig, mert tudomása szerint nem gyógyítható.

(A borítóképen: A terápiára nem reagáló esetekben idegsebészeti beavatkozásra lehet szükség)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában