Ma 95 éves a vásárcsarnok főépülete

A Búza tér térségének beépítése a XIX. század elejétől-közepétől folyamatosnak nevezhető, fejlődése a kiegyezést követően, a század utolsó harmadában gyorsult fel. A Búza tér területén – ez nevére is utal – alakultak ki a búzaraktárak, malátatárolók, melyek élénkítően hatottak a kereskedelem, az árucsere fő színterére, olvasható a piac honlapján.

Búzatér árucsarnok

1883-ban Soltész Nagy Kálmán polgármester terjesztette a városi közgyűlés elé a „búzatér árucsarnok” gondolatát. Ádler Károly építész Miskolc első városszabályozási tervének készítésekor, 1894–1895-ben többször is megfogalmazta, hogy ez a központ Miskolc egyik legértékesebb területe – ír a piac történetéről a buzater.hu. Nem volt kérdés tehát, hogy hol hozzák létre az értékesítő helyszínt.

Szűcs Sándor városi főmérnök az 1922. évi szabályozási tervpályázatokból – három beépítési elgondolás közül – emelte ki a Búza térrel kapcsolatos elképzeléseket, és azokat igyekezett összeegyeztetni a városi realitásokkal, valamint a vásárteret használók igényeivel.

1925-ben a város közgyűlése végül jóváhagyta és hozzájárult az építkezéshez, melyet Münnich Aladár budapesti építész tervei alapján készítettek el. Az átadás – épp ma 95 éve – 1926. szeptember elsején volt, így lett a Búza téri piac a vidéki Magyarország egyik legszebb vásárcsarnoka. Az átadásról minden miskolci és számos országos lap is tudósított.

A II. világháború idején a vásárcsarnok is komoly károkat szenvedett. Az épület teljes rendbetétele mellett két új melléképületet is kapott 1957–58-ban.

Fontos közügy

Az 1960-as években a belső árusítótér kevésnek bizonyult, így külső helyszíneken is elkezdődött az árusítás. Jellemzően a vidéken megtermelt zöldség- és gyümölcsféléket, valamint húsárukat árusítottak itt.

Az 1990-es évek közepétől a miskolci Búza téri piac megújítása fontos közüggyé vált. A miskolci önkormányzat – olvasható az Észak-Magyarországban 2006-ban – úgy döntött, hogy külső tőke bevonásával, az Ikeronnal együttműködve fejleszti a Búza téri piacot. A döntést másfél éves pályáztatási és tárgyalási folyamat előzte meg. Az önkormányzat és a befektető a megújuló piac üzemeltetésére 20 évre hozott létre közös fejlesztési társaságot.

Viták kezdődtek

2006 januárjában a vásárcsarnok épületegyüttesei közül az 1926-ban átadott központi csarnokot műemlékké nyilvánította a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal. 2006-ban az Ikeronnal együtt alakult meg a Miskolci Piac Fejlesztő és Üzemeltető Zrt., mely társaság Csikós Mihály Építészirodája tervei alapján 2007 áprilisában kezdte el a beruházást.

Az újjáépült, 13 ezer négyzetméteres Búza téri Vásárcsarnokot és Piacteret 2008 októberében adták át. Később, 2011-ben viták kezdődtek a Miskolci Piac Zrt. többségi tulajdonosa, az Ikeron Zrt. és a kisebbségi tulajdonos, az önkormányzat között a tulajdonrész mértékével kapcsolatban. A városvezetés szerette volna a piacot a város tulajdonába venni, ám a vételárat túl soknak tartotta.

Később – 2011- ben – hosszabb pereskedés is kezdődött a felek között. Egy, a piac működőképességének helyreállítását célzó, 2020- as önkormányzati javaslatról szóló előterjesztés szerint jelenleg is több jogvita húzódik a felek között.

(A borítóképen: Átépítik a Búza téri piacot: a fotó 2007-ben készült)