Nyelvvizsga-amnesztiát kérnek idén is a hallgatók

Május végén közel annyian nyelvvizsgáznak hazánkban, mint a járvány előtt, derült ki a Nyelvtudásért Egyesület adataiból. Ez 65 százalékos növekedést jelent a tavaly májusi számokhoz képest. Az egyesület megemlíti, friss sajtóhírek szerint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) idén újra nyelvvizsga-amnesztiát kért az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól.

Áprilisban visszatértek

A HÖOK érvelésével szemben azonban a Nyelvtudásért Egyesület azt tapasztalja, hogy a nyelvvizsgázni kívánó nyelvtanulók, a nyelviskolák és a nyelvvizsgaközpontok többsége mára jól alkalmazkodott a járványhelyzethez: több száz nyelviskola közel egy éve folyamatosan kínál online formában és személyes jelenléttel egyaránt teljesíthető tanfolyamokat. A március közepén életbe lépett korlátozások miatt a nyelvoktatás és a nyelvvizsgáztatás csupán néhány hétre kényszerült az online térbe, április közepe óta pedig a tantermi oktatás és vizsgáztatás is zökkenőmentesen folytatódik.

Maksa Balázs, a Miskolci Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke lapunknak jelezte: novembertől az intézményben nincsenek jelenléti órák, a hallgatók egy ideig nyelvtanárhoz sem tudtak elmenni. Ez nehezítette a nyelvvizsga megszerzését.

– Felmérést végeztünk a távoktatással kapcsolatban, amiből kiderült, hogy a hallgatók fogékonyabbak a tanulásra a jelenléti oktatásban. A HÖOK minden egyetemtől kért adatokat, így tőlünk is, ami azt mutatta, hogy a Miskolci Egyetem végzőseinek 25 százaléka nem szerezte meg a nyelvvizsgát, így nagy segítség lenne számukra a nyelvvizsga-amnesztia. Azok a hallgatók nyilván nem örülnek ennek, akiknek sokévnyi szorgalmas tanulás után meglett a nyelvvizsgájuk – mutatott rá Maksa Balázs.

Indokolt lenne

Hozzátette: tavalyhoz képest nem sokkal javult az online tanulási lehetőség, és ha tavaly engedélyezték az amnesztiát, akkor ez ebben az évben is indokolt lenne. A HÖK-nek az a feladata, hogy képviselje a hallgatók érdekeit, most pedig sok hallgatónak az az érdeke, hogy nyelvvizsga nélkül is megkapják a diplomájukat.

– Diplomával hamarabb léphetnek a munkaerőpiacra a fiatalok, azonban a cégek többsége megköveteli a biztos nyelvtudást. Tehát a nyelvvizsgával nem rendelkezők is kénytelenek lesznek a későbbiekben a nyelvtudásukat fejleszteni, hiszen anélkül hátrányba kerülhetnek – indokolt az elnök.

Jól ment online

A Langwest Nyelvi Központ ügyvezető igazgatója, Dányi Lászlóné azt mondta lapunknak, tapasztalataik szerint valóban kezd visszatérni a nyelvtanulási- és vizsgázási kedv. (A központnak miskolci telephelye is van.) Azonban annak ellenére, hogy nagyon sok a fiatal hallgatójuk, nem feltétlenül részesítik előnyben az online nyelvvizsgát. Bár a digitális világban ők otthon érzik magukat, de nem biztos, hogy rendelkeznek korszerű, jó teljesítményű laptoppal, telefonnal és két kamerával. Pedig mindezekre szükség van az online nyelvvizsgához. Az internet sem mindenhol megfelelő, ami megint csak egy újabb probléma.

– Ahogy egyre enyhülnek a szabályok, egyre többen választják a jelenléti vizsgát. Csak azok vállalták be az online formát, akiknek szükségük volt a pluszpontokra az egyetemi felvételihez. A nyelvtanulással kapcsolatban is jó a tapasztalatunk. Még tavaly márciusban, az első szigorítások idején minden tanulónknak fel­ajánlottuk, hogy változtatás nélkül, az eredeti órarend szerint átállunk online oktatásra. A hallgatóknak csak egy-két százaléka nem vállalta ezt, ők ragaszkodtak a kontaktórákhoz. Az online órák pedig kiválóan működtek, és ennek az az oka, hogy a tanáraink ugyanúgy tartották meg az óráikat, mint korábban a jelenléti oktatásban. Ugyan már kinyitottunk, de még mindig vannak olyan tanulóink, akik maradtak az online nyelvtanulásnál, mert az kényelmesebb a számukra – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

(A borítóképen: Sok feladatot kell teljesíteni a diploma megszerzéséért, a nyelvvizsga is közéjük tartozik)