Kirúgta a Hertha a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozata miatt Petry Zsoltot

Sajátságos német szólásszabadság: Petry Zsoltnak, a német Hertha kapusedzőjének távoznia kell munkaadójától, mert kifejtette a véleményét Gulácsi Péter részvételéről a „család az család” kampányban, és véleményt mondott a bevándorlásról, valamint a liberálisokról.

„Mi késztette erre, nem tudom”

Nagy vihart kavart Petry Zsolt – a Dárdai Pált is foglalkoztató – német Hertha BSC kapusedzője, egykori 38-szoros magyar válogatott kapus Magyar Nemzetnek adott interjúja. Az újság azzal kapcsolatban is megkérdezte, hogy a magyar labdarúgó-válogatott jelenlegi kapusa, a Lipcsében védő Gulácsi Péter is részt vett a „család az család” kampányban.

„Az egyik legkomolyabb problémának azt tartom, hogy jelentősen csökkent a véleménynyilvánítás színvonala. Mi, a nemzeti oldal képviselői elvárjuk a másik oldaltól, hogy meghallgassa a mi álláspontunkat. Gulácsi Péternek a szivárványcsaládokról alkotott liberális véleményével a magyar társadalom többsége nem ért egyet. Ezért sokan elkezdték őt kritizálni, pedig a véleménynyilvánítás morálisan nem támadható. Péter ugyanis nem tett mást, mint kiállt az elvei mellett. Elvi alapon nem lehet és nem is szabad őt elítélni csak azért, mert elmondta a véleményét. Más kérdés, hogy egyetértenek-e az emberek az ő álláspontjával, vagy sem” – fogalmazott Petry Zsolt. „Én sportolóként az ő helyében a futballra koncentrálnék, és nem fogalmaznék meg semmilyen álláspontot közéleti, társadalompolitikai kérdésekben. Elvégezném azt a munkát, amit a klubom és a magyar válogatott elvár tőlem. A közvéleményt megosztja a társadalmi kérdésekben kinyilvánított vélemény. A sportolókat, adott esetben Gulácsi Pétert azért szeretik az emberek, mert bravúrral véd, vagy megfog egy tizenegyest, és magyar címerrel a szíve fölött szenzációs teljesítményt nyújt a kapuban. Teljesen felesleges ellenségeket szerezni egy-egy politikai megnyilvánulással, főleg nem egy Európa-klasszis kapusnak. Hogy mégis mi késztethette Pétert arra, hogy kiálljon a homoszexuális, transzvesztita és egyéb nemi identitású emberek mellett, nem tudom. Én biztos, hogy nem kavartam volna fel az indulatokat az ő helyében” – hangsúlyozta.

Európa keresztény

Petry Zsolt egy másik társadalompolitikai kérdésben is véleményének adott hangot.

„Nem is értem, hogy Európa, hogyan képes morálisan ilyen mélyre süllyedni, mint ahol most van. A bevándorláspolitika nálam az erkölcsi leépülés megnyilvánulása. Olyan nemzeti értékek mentén folytassuk az életünket Európában, amelyeket hoszszú évek alatt megtanultunk. Európa keresztény földrész, én nem szívesen nézem végig azt az erkölcsi leépülést, ami végigsöpör a kontinensen” Petry Zsolt szerint a liberálisok felnagyítják az ellenvéleményeket, és ha valaki nem tartja jónak a migrációt, „mert rettentő sok bűnöző lepte el Európát”, akkor máris rásütik, hogy rasszista.

A Sokszínűség Chartája számít

Az interjúnak nagy visszhangja lett Németországban.

A magyar sportszakember kijelentéseit ugyanis német lapok is szemlézték, továbbá azt írták, hogy Petryt – állítólag – sok szurkoló támadta a közösségi médiában.

Hétfőn a dpa német hírügynökség pedig megszellőztette, hogy a tömegesen érkező kritikák miatt a Hertha vezetése elbeszélget az ügyről Petry Zsolttal. Ennek a „beszélgetésnek” végül az lett a vége, hogy Petry Zsoltnak távoznia kell a berlini klubtól. A klub honlapján közzétett írásukban leszögezték: „Petry Zsolt munkáját mindig is nagyra értékelték a Herthánál töltött évei alatt, nyitott, toleráns, segítőkész ember, aki soha nem viselkedett homofób vagy idegengyűlölő módon, de az interjúban elmondottak nem felelnek meg a Hertha értékeinek.

Kiemelték: a Hertha BSC aláírta a Sokszínűség Chartáját, és elkötelezettek az olyan értékek mellett, mint a sokszínűség és a tolerancia.

Hat éven át a szakmai stábban

Petry Zsolt 2015 óta volt a Hertha szakmai stábjának a tagja. Korábban a Paderbornnál és a Hoffenheimnél edzősködött, illetve 2008-ban Erwin Koeman irányítása mellett a magyar válogatott kapusedzője volt.

(A borítóképen: Petry Zsolt bőrén érezhette a nyugati véleményszabadságot)