A kamuzás verbális bűn

A segélyhívó központokba évente több millió olyan hívás is befut, amelyek nem valós esetekről, nem fennálló veszélyről vagy fenyegetettségről szólnak. Százezres nagyságrendben szándékosan kitalált esetekkel hívják a központokat, a többsége ezen bejelentéseknek azonban egyszerűen kamu.

Könnyű belátni, hogy az ilyen hívások – különösen tömegesen – rendkívül károsak, mert hatalmas kapacitásokat kötnek le feleslegesen, adott esetben akadályozhatják, késleltethetik a valós esetek bejelentését, és az azokra adott reakciókat is. Magyarán előfordulhat, hogy a késedelem miatt valakihez nem ér oda időben a mentő!

A megalapozatlan, kamu hívások tehát maguk is életeket veszélyeztethetnek. Nem véletlen, hogy világszerte, így hazánkban is, jogszabályokkal és erős szankciókkal igyekeznek elejét venni ezeknek a visszaéléseknek.

A minősítéstől függ

A magyar szabályozásról és a kiszabható szankciókról kérdeztük dr. Sántha Ferenc egyetemi docenst, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanárát.

„A telefonon elkövetett visszaélések a verbális bűncselekmények közé tartoznak. Az elkövetés módjától, szándékától és súlyosságától függően lehetnek szabálysértések és bűncselekmények is. Szabálysértés esetén valótlan bejelentésről beszélünk, bűncselekmény esetén a telefonos elkövetés általában közveszéllyel fenyegetés vagy zaklatás. A bírói minősítéstől és mérlegeléstől függenek a kiszabott szankciók. Bűncselekmény például, ha valaki telefonon bombarobbantással fenyeget. Régebben diákcsínyként iskolákkal is előfordult, ma inkább a bíróságok a célpontok, ahol egyegy komolyabb ügy tárgyalását akarják megakadályozni. Szerencsére eddig ezek a fenyegetések alaptalanok voltak, nem találtak bombákat, de a szokásos eljárásban valós lehetőségként kell kezelni.”

A segélyhívó központok esetében, amilyen a 112-es is, inkább valótlan bejelentésekről van szó, ami szabálysértés. „Aki a hatóságnál vagy közfeladatot ellátó szervnél vészhelyzetről vagy rendzavarásról valótlan bejelentést tesz, szabálysértést követ el. Szabálysértés az is, ha a hamis bejelentés alapján a hatóság vagy a közfeladatot ellátó szerv szükségtelenül a bejelentésben megjelölt helyszínre vonul vagy egyéb intézkedésre kényszerül.” Ezt el lehet szándékosan és gondatlanul is követni” – mondta dr. Sántha Ferenc.

A végső minősítés azonban több tényezőtől is függhet. Előfordulhat, hogy a hívás közben, amely csak egy hamis bejelentés lett volna, a hívó fenyegetni vagy sértegetni kezdi az operátort. Ilyen esetekben már felmerülhet a zaklatás, a becsületsértés, a rágalmazás tényállása is, amelyek szintén elkövethetők telefonon is.

Egy becsületsértő megjegyzés négyszemközt szabálysértés, mások előtt bűncselekmény! A minősítés több tényezőtől függhet. Valótlan bejelentésért kiszabható bírság, pénzbüntetés (30 ezer forinttól 10,2 millióig), a kivonulási költségek megfizetése, de akár elzárás is 1–60 nap között. Ha sikerül a telefonálónak bűncselekményi tényállásokat is elkövetni, akkor súlyosságtól függően akár hároméves börtönbüntetést is kockáztat! – tudtuk meg az egyetemi docenstől.

(A borítóképen: A rosszindulatú hívás rendkívül káros lehet)