Itt a legolcsóbb a termőföld

Az évek óta tartó drágulási trend tavaly sem tört meg, mérsékeltebb ütemben, de folytatódott az árnövekedés, egyedül a szőlők átlagára csökkent – derült ki a Takarék Jelzálogbank országos felméréséből. A tulajdonszerzés szigorítását követő időszakban, 2014 óta így összesen 57,1 százalékkal drágultak hazánkban a földterületek, a 2010 óta tartó felívelési szakaszban pedig összesen 151 százalékos árnövekedés történt nominálisan, míg reálértelemben 106 százalékos volt a földek értékének változása. Az elemzők nem számítanak az árszint jelentősebb csökkenésére a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés miatt, ugyanakkor jelentősebb földár­emelkedésre sem.

Jelentős eltérések

Tavaly is növekedett a szántók ára, hektáronként 1,59 millió forintot kértek az eladók, a 2018-as 1,5 millióval szemben, így az emelkedés nominálisan országosan 6,2 százalékos volt. A régiók között jelentősebb eltérések voltak, az áremelkedések 3,7 és 11,6 százalék között változtak.

Megyei szinten az elmúlt évekhez hasonlóan 2019-ben is a legtöbbet Hajdú-Biharban kellett fizetni a szántóterületekért. Itt a fajlagos árak 2,1 millió forint körül alakultak, de Békésben is meghaladták a kétmillió forintot. A legolcsóbban szántóterülethez jutni Nógrádban lehetett, itt kevesebb mint 840 ezer forintot kellett fizetni, de egymillió forint alatt maradtak az árak Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is.

Járások szintjén, a Hajdúszoboszlói és a Hajdúböszörményi járásban a legdrágábbak a szántók, legolcsóbb területeknek a Bélapátfalvai járás mellett a Pétervásárai és az Ózdi számítottak 2019-ben.

A különböző művelési ágak közül 2019-ben a legdrágábban a szőlők és gyümölcsösök cseréltek gazdát, mind a kettő esetében átlagosan 1,76 millió forintot kellett fizetni hektáronként. Utánuk a szántóterületek következtek 1,59 millió forinttal, majd a gyepek, rétek, legelők 1 millió forinttal, illetve az erdők és fásított területek, ahol a hektáronként fizetendő összegek a 900 ezer forintot haladták meg.

Nem csak gazdálkodásra, befektetési céllal is szívesen vásárolnak nálunk Taskó József

Folyamatos érdeklődés

Érzékelhető volt az elmúlt években megyénkben is a termőföldek árának emelkedése, ahogy az is jól látszik, hogy még mindig Borsodban a legalacsonyabbak az árak, mondta megkeresésünkre Taskó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke.

– Jelenleg egymillió forint körül van az átlagára a szántóföldnek hektáronként, természetesen a különböző művelési ágak alatt lévő területek ettől eltérnek. Találkozni lehet azért ettől magasabb árakkal is az adásvételek során, másfél, sőt kétmilliós ár is előfordult már, de az egymillió körüli a jellemző – mondta az elnök.

Hozzátette, hogy van kereslet a termőföldre, folyamatosan százas nagyságrendű adásvétel kerül a kamara elé, veszik termeléshez, de befektetési céllal is.

– Sokan keresnek, vásárolnak termőföldet azzal a céllal, hogy termeljenek rajta, de tekintve, hogy megyénkben alacsonyabb az ár az ország más részéhez képest, így érthető módon befektetési céllal is szívesen vásárolnak nálunk. De egyre gyakoribb az is, hogy a megvásárolt területet kivonják aztán a művelés alól, és valamilyen zöldmezős beruházásnak ad helyt, mint amilyen például egy napelempark. A rendszerváltás után fillérekért lehetett területhez jutni, akkor sokan vásároltak vadászati céllal, főleg az északi határ közelében, ez ma már kevésbé jellemző – magyarázta Taskó József.

Akár versenyben

Aki termelési céllal vásárol, az picit hátrányban van a befektetési célú vásárlóval szemben, hiszen van egy bizonyos ár, amit még ki lehet termelni a területen, de afelett már nem tudnak versenybe szállni. Természetesen a kamaránál annak örülnek leginkább, ha termelési céllal vásárolnak minél többen, jó áron földet, mondta ez elnök. Szerencsére erre is van bőven példa.