Szorosabb brit–magyar kapcsolatok

A meglevő oktatási és üzleti partnerségek további erősítése és újak életre hívása miatt Miskolcra érkezett kedden Paul Fox új brit nagykövet. A diplomata szerint a pandémia ellen fontos az összefogás.

Második hivatalos útja Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe, Miskolcra vezetett kedden. Miért?

Ez az első látogatásom Budapesten kívülre azóta, hogy október 16-án átadtam a megbízólevelemet dr. Áder János köztársasági elnök úrnak, és hivatalosan is megkezdtem a szolgálatomat magyarországi brit nagykövetként. A Brit Nagykövetség számára kiemelten fontos, hogy a brit–magyar kétoldalú kapcsolatokat ne csupán a fővárosban, hanem országszerte ápoljuk és erősítsük, hiszen Magyarország nem csak Budapestből áll. Első vidéki utam nagykövetként Miskolcra, az egyik legnagyobb lélekszámú magyar nagyvárosba vezetett, amely egyetemi város, és az egyik legjelentősebb település. Másfelől Miskolc a Magyarországon működő brit érdekeltségű vállalat, a Vodafone egyik központjaként is érdekes számomra.

Több vezetővel, a város életét meghatározó személlyel találkozott. Mik a tapasztalatai, mit vár a megbeszélések hatására?

Nagyon örülök, hogy találkoztam Veres Pál polgármesterrel, Csöbör Katalin országgyűlési képviselő asszonnyal. Alakszai Zoltán kormánybiztossal, Horváth Zitával, a Miskolci Egyetem rektorával, és Lakatos Ernővel, a Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökével. Megbeszéléseink célja, hogy feltérképezzük az együttműködési lehetőségeket. Nagykövetként mindenütt azt szeretném elősegíteni, hogy a meglevő oktatási és üzleti partnerségek tovább erősödjenek, és mellettük újak jöjjenek létre. Bízom benne, hogy ezt sikerül megalapoznunk.

Nagy-Britannia ez év január utolsó napján távozott az Európai Unióból. Megérte?

A kilépéssel megvalósult az Egyesült Királyság történetének legnagyobb szabású, demokratikus felhatalmazáson alapuló folyamata, amelynek az volt a célja, hogy visszaszerezzük a gazdasági és politikai függetlenségünket. Azonban nagyon fontos, hogy nem Európát hagytuk el, csupán az uniót. Jelenleg még tart az úgynevezett átmeneti időszak: Nagy-Britannia már nem EU-tag, és nem rendelkezik szavazati joggal, de még alkalmazza az EU-szabályokat, és hozzájárul az EU költségvetéséhez, mindeközben pedig dolgozunk a jövőbeli kapcsolatrendszerünk megalapozásán, amelynek keretében jövő januártól együtt dolgozunk majd barátainkkal és kereskedelmi partnereinkkel Európában és az egész világon. Év végén kilépünk az EU közös, belső piacáról és a vámunióból. Ez nyilvánvalóan számos kihívással jár majd. Független, a szabadkereskedelmet támogató országként hatalmas új lehetőségek is nyílnak előttünk, miközben önálló döntéseket hozhatunk például a saját határaink, a brit felségvizek, vagy éppen a törvényeink kapcsán.

Rengeteg magyar dolgozik az Egyesült Királyságban, azt is mondják, hogy London a második legnagyobb „magyar város”. Hogyan látják a magyarokat Nagy-Britanniában?

A magyarok, a világ többi részéből érkezett, nálunk élő és dolgozó állampolgárokkal együtt megbecsült tagjai a brit társadalomnak, nagyra értékeljük a hozzájárulásukat a gazdaságunkhoz és az országunk kulturális sokszínűségéhez. Az EU-ból való kilépésünkről szóló egyezmény megvédi az Egyesült Királyságban élő EU-állampolgárok, köztük a magyarok jogait. Mindazok, akik az átmeneti időszak vége előtt érkeznek az Egyesült Királyságba, és 2021. június 30-ig regisztrálják magukat letelepedett EU-állampolgárként, a későbbiekben is ugyanúgy folytathatják majd az életüket, mint azelőtt. Ez év október végéig több mint 4,2 millió EU-állampolgár kérelmezte a letelepedett státuszt, amellyel az átmeneti időszak után is az Egyesült Királyságban maradhatnak. A statisztikák szerint az Egyesült Királyságban élő magyarok száma százezerre tehető, és 90 százalékuk dolgozik Angliában, nemcsak Londonban, hanem más városokban is. Így, ha maradunk a tréfás megfogalmazásnál, Miskolc a maga 150 ezres lakosságával még mindig jócskán megelőzi Londont a ,,magyar városok” listáján.

Mi a helyzet a skót bent maradásról szóló népszavazással?

Skócia lakossága 2014. szeptember 18-án népszavazáson döntött arról, hogy országuk az Egyesült Királyság része maradjon. Ez a döntés akkor egy nemzedéknyi időre szólt, és azóta mindössze 6 év telt el, így a kérdés jelenleg nincs hivatalosan napirenden.

Ön gyakran emel szót a klímavédelem érdekében. Egy év múlva Nagy-Britannia – Olaszországgal közösen – rendezi meg a 26. ENSZ klíma-csúcstalálkozót. Mennyire tartja aggasztónak a globális klímahelyzetet?

Valóban, már csak 349 nap, és Glasgow-ban megkezdődik az ENSZ 26. klíma-csúcstalálkozója. Döntő pillanathoz érkeztünk, ami a klímakatasztrófa megállítását illeti, és ez nemcsak a mi életünk, hanem a gyermekeink és az unokáink élete szempontjából is kulcsfontosságú. A rendezvény célja: mobilizálni a világ kormányait, az üzleti és a civil szférát, illetve az embereket, hogy együttes erővel kezelni lehessen a klímaváltozást. Végre kell hajtanunk az öt évvel ezelőtti párizsi egyezmény három fő célkitűzését: csökkentenünk kell a széndioxid-kibocsátást; támogatnunk kell a klímaváltozás káros hatásait leginkább elszenvedő országokat; és tiszta, fenntartható alapokon nyugvó pénzügyi rendszereket kell létrehoznunk. E célok érdekében a Budapesti Brit Nagykövetség is aktivizálta magát: december 3-án online üzleti fórumot rendezünk a ,,zéró karbon” témakörben. Ez a rendezvény a magyar ipari vállalatoknak és vezetőiknek nyújt majd információkat arról, hogy miként tudnak csatlakozni az ENSZ globális karbonsemlegességet vállaló mozgalmához, a Race to Zero kampányhoz. Jövőre pedig, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért szervezettel karöltve támogatni fogjuk egy Zéró Karbon Ipari Klaszter elindítását Magyarországon.

Mit lehet tenni, ha olyan globális hatalom, mint az Egyesült Államok kilépett a klímaegyezményből?

November 4-én az Egyesült Királyság, más országokkal és az ENSZ-szel közösen nyilatkozatot adott ki, melyben sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok ezen a napon formálisan is kilépett a párizsi klímaegyezményből. Ugyanakkor hitet tettünk amellett, hogy a jövő évi, 26. ENSZ-klímacsúcsig és azt követően is folytatni kívánjuk az együttműködést valamennyi amerikai és más nemzetközi partnerünkkel, hogy biztosítsuk a párizsi egyezményben foglaltak teljes körű végrehajtását.

Apropó USA! Mit gondol, hogy Joe Biden győzelmével – bár Donald Trump választási csalásra hivatkozva pereket indít – milyen irányba mozdul el az amerikai–európai kapcsolatrendszer?

November 10-én Boris Johnson brit miniszterelnök telefonon gratulált Joe Bidennek elnökké választása alkalmából, és kölcsönösen biztosították egymást, hogy országaink a jövőben is szorosan együttműködnek majd olyan közös prioritások tekintetében, mint a klímaváltozás kezelése, a demokratikus értékek védelme, valamint a koronavírus-járvány utáni sikeres és fenntartható helyreállítás. Johnson miniszterelnök meghívta Biden elnököt a 2021-es glasgow-i klíma-csúcstalálkozóra, és mindketten várakozással tekintenek a személyes találkozás elé a G7-ek állam- és kormányfőinek csúcsértekezletén is, amely ugyancsak Nagy-Britanniában lesz 2021-ben.

Ön szerint a Covid–19 mekkora léket üt majd a globális gazdaságon?

Sajnos, a járvány jelentős gazdasági károkat okozott a világ valamennyi térségében. Szinte nincs olyan, fejlett gazdaságú állam, ahol ne következett volna be a GDP drámai visszaesése. Az IMF őszi előrejelzése szerint a globális gazdaság 4,4 százalékkal zsugorodik 2020-ban, nagyobb mértékben, mint a 2008–2009-es pénzügyi válság folyamán. A Nemzetközi Valutalap 2021-re 5,2 százalékos világgazdasági növekedést jelez, azt feltételezve, hogy nem kerül sor további nemzetgazdasági szintű lezárásokra, és a szociális távolságtartásra vonatkozó intézkedések hatályban maradnak a jövő évben. Ebben a helyzetben az országoknak két fő célja lehet: miközben életeket mentünk, az emberek megélhetési lehetőségeit is meg kell próbálni megmenteni.

Mikorra lesz hatékony ellenszer? Hogyan lehet és kell(ene) felkészülni egy következő, akár más típusú pandémiára?

E hét hétfőjén indult el az Egyesült Királyságban a Janssen nemzetközi gyógyszervállalat koronavírus elleni oltóanyag tesztelésének a harmadik fázisa, hatezer önkéntes részvételével. Emellett zajlanak két másik kutatócsoport – az amerikai Novavax biotechvállalat és az Oxfordi Egyetemmel együttműködő AstraZeneca gyógyszergyár – saját fejlesztésű oltóanyagának a klinikai vizsgálatai is. Összesen 300 ezer önkéntes regisztrálta magát a brit egészségügyi szolgálat, az NHS tesztprogramjába. Szükség is van ekkora mennyiségű tesztalanyra, hiszen nagy valószínűség szerint egyik oltóanyag sem lesz egyformán jó mindenki számára, így többféle oltóanyagra is szükség lehet az egyes emberek egészségi állapota vagy egyéb tényezők függvényében. Amíg a tudósok versenyt futnak az idővel, hogy mielőbb megtalálják az első hatékony oltóanyagot a koronavírus ellen, addig rendkívül fontos, hogy mindannyian komolyan vegyük a vírus elleni védekezést, ezzel életeket mentsünk és megelőzzük az egészségügyi rendszerek túlterhelését. Ami az egyéb járványos betegségek megelőzését illeti: az Egyesült Királyság globális szinten is mindent megtesz azért, hogy mindenki számára elérhetőek legyenek az oltóanyagok. Idén júniusban a brit kormány volt a házigazdája az online térben megrendezett Nemzetközi Oltóanyag Csúcstalálkozónak, amelyen háromszázan vettek részt, köztük 42 állam- és kormányfő. Ezen a találkozón sikerült a Nemzetközi Oltóanyag Szövetség, a GAVI számára 8,8 milliárd dollárnyi felajánlást gyűjteni, amely lehetővé teszi, hogy a szervezet a világ leginkább rászoruló államaiban 2025-ig csaknem 300 millió gyermek számára biztosítson védőoltást különféle járványos betegségek ellen, ezzel megmentve 7-8 millió életet. Hisszük, hogy a koronavírus és valamennyi más világjárvány ellen az összefogás a legjobb védekezési mód.

Sokak szerint új világrend kezd kialakulni. Ebben Nagy-Britannia és Magyarország milyen szerepet tölthet be?

Az Egyesült Királyság mindig is vezető szerepet vállalt a nemzetközi kihívások megválaszolásában. Ugyanakkor a változások üteme jelentősen felgyorsult, amely új alkalmazkodási stratégiát kíván az egyes országoktól. Nagy-Britannia egyfajta globális szintű szemléletet képvisel: fontosnak tartjuk a szabadkereskedelem támogatását, a brit értékek és érdekek melletti asszertív kiállást, továbbá a globális cselekvést és gondolkodást, a szövetségeseinkkel való együttműködést a nemzetközi jogrend keretein belül, a biztonság és jólét érdekében. Magyarországgal sok közös érdekünk és értékünk van, legyen szó a biztonság, a gazdaság, vagy éppen az emberek közötti kapcsolatok területéről. A következő 12 hónapban pedig, a jövő évi ENSZ-klíma-csúcstalálkozóig különösen szorosan együttműködünk majd a környezetvédelem és a klímapolitika területén is.

Mit gondol, hogy a gazdasági sikereknek mi az alapja? Milyen ágazatokat érdemes fejleszteni? A kutatás-fejlesztés,

a robotika, az automatizálás, a digitalizáció mértéke mennyiben fogja meghatározni, hogy ki lesz sikeres, és ki nem?

Szeretnék két ágazatot kiemelni. Véleményem szerint, ha egy ország ezekben eredményes tud lenni, az jelentősen hozzájárulhat a jövőbeli, fenntartható gazdasági sikereihez. Az egyik terület a zöldnövekedés, hiszen ahogy azt már korábban említettem, korunk egyik legnagyobb kihívása a klímaváltozás, amely ellen közösen, globális szinten kell fellépnünk. Az innováció, a zöldmegoldások támogatása azonban nemcsak politikai, hanem gazdasági kérdés is, hiszen azok az országok lehetnek sikeresek a jövőben, amelyek például megújuló energiaforrásokba vagy elektromos autókba fektetnek. Itt említeném meg, hogy az Egyesült Királyság vezető szerepet tölt be a tengeri szél­erőművek alkalmazásában, és több mint 40 százalékkal csökkentettük CO2-kibocsátásunkat 1990 óta. A másik terület, amely a gazdasági sikerek alapja lesz a jövőben, az a digitalizáció, a digitális gazdaságra való átállás. Az Egyesült Királyság a világ egyik legdi­gitalizáltabb gazdasága. Amellett, hogy a legjobb technológiai környezetet biztosítjuk a digitális fejlesztésekhez, fontos számunkra, hogy olyan digitális teret hozzunk létre, amely mindenki számára elérhető, növeli az új technológiák iránti bizalmat, támogatja a vállalkozásokat és hozzájárul mind a gazdaság, mind a társadalom jobb működéséhez.

Ön szenvedélyes Tottenham Hotspur és angol válogatott szurkoló. Mit gondol a magyar futballról ? Ha azt mondom: DVTK, DVSC, FTC, tudja miről beszélek?

Abszolút! Olyannyira, hogy meg is néztem – igaz, csak kívülről – a DVTK gyönyörű stadionját itt Miskolcon, és remélem, eljön majd az idő, akár egy meccsre is eljöhetek Diósgyőrbe. Ami pedig a Fradit illeti, nagy örömömre a zártkapus mérkőzések előtti egyik utolsó, nagyon fontos meccsükön még kint lehettem, és élőben szurkolhattam végig a Juventus elleni találkozót Budapesten, a Puskás Stadionban. Puskásról természetesen azonnal az Aranycsapat jut eszembe, és a szenzációs 6:3,, amelyet azóta is az évszázad mérkőzéseként emleget a világ. Édesapám egyébként kint volt a meccsen 1953. november 25-én, és sokat mesélt nekem róla. Igazi focirajongóként nemcsak a focitörténelem, hanem a mai magyar foci is nagyon érdekel, ezúton is szeretnék gratulálni a magyar válogatottnak az Izland elleni óriási sikerükhöz, amit a tv-ben láttam! Most egy darabig a saját csapatom, a Tottenham Hotspur meccseit is csak a tévében nézhetem.

A feleségével érkezett Budapestre. Bemutatkozó videójában azt mondta: szeretné jobban megismerni Magyarországot és a magyar kultúrát. Hol tart ebben?

Kicsivel több mint egy hónapja érkeztünk Budapestre a nejemmel, a három lányunk jelenleg otthon, az Egyesült Királyságban egyetemi tanulmányokat folytat. Reméljük, majd gyakran meg tudnak látogatni minket! Még tart az ismerkedésünk ezzel a gyönyörű várossal, és nagykövetként is zajlanak még a bemutatkozó látogatásaim, a jelenlegi helyzetben gyakran telefonon vagy interneten keresztül a Brit Nagykövetség magyarországi partnereinek körében. Alig várom, hogy megismerhessem Magyarországot! A követség Facebook-oldalának követői sok magyar könyvet, ételt és kirándulóhelyet ajánlottak nekem, amelyeket meg kell ismernem, így hosszú lista vár rám, amelyből a mai miskolci látogatásom az első lépés. Nagyon örülök, hogy a hivatalos program mellett jutott időm arra, hogy ellátogassak a gyönyörűen felújított Diósgyőri várhoz, és kívülről megcsodáljam az épületet és mögötte a Bükk csúcsait. Nagyon köszönöm Miskolcnak a szíves fogadtatást!

(A borítóképen: Paul Fox: „Nagyon fontos, hogy nem Európát hagytuk el, csupán az uniót”)