Megszorításokból bőven jutott az első évben

Egy éve október 13-án, az önkormányzati választások alkalmával a Velünk a Város liberális baloldali tömörülés szerzett többséget Miskolc közgyűlésében, és többek között a Jobbik, az MSZP és a DK által támogatott Veres Pál került a polgármesteri székbe.

Egy évvel a választások után annak jártunk utána, hogy mi valósult meg a tavalyi kampányban tett ígéretekből. Az Észak által megkérdezett jogász-politológus, Deák Dániel úgy látja, hogy tavaly nemcsak Miskolcon, hanem országszerte azzal az ígérettel kampányoltak az ellenzéki politikusok, hogy gyökeres változást fognak hozni, ha megválasztják őket. Ez azonban nem következett be, nagyon sok település esetében szemmel láthatóan nem váltották be ezek a politikusok a hozzájuk fűzött reményeket, fogalmazott a politológus. Rámutatott: Miskolc esetében is elmondható ez, elég csak arra gondolni, hogy az új városvezetés a koronavírus-járvány első hulláma alatt az elsők között csökkentette a tulajdonában levő cégek dolgozóinak a fizetését vagy hogy duplájára emeli a lakbéreket, megemelte a tömegközlekedés árát.

Nagy Ákos, a Fidesz frakcióvezetője szerint a baloldali városvezetés elvesztegette az egy évet, a választási ígéretek beváltása nem történt meg. Molnár Péter, a KDNP frakcióvezetője pedig arra mutatott rá, hogy a magát függetlennek mondó Veres Pál polgármester és a mögötte felálló szivárványos városvezetésben sok a repedés. Simon Gábor, a Velünk a Város frakció vezetője az Észak kérdésére, hogy a Nagy-Miskolc program választási ígéreteit hogyan sikerült megvalósítani, azt felelte: következetesen haladnak előre.

Deák Dániel arra a kérdésünkre, hogy a magyar politikában fenntartható-e a liberális baloldali együttműködés hosszú távon, s hogy az kitart-e a ciklus végéig, azt felelte: ez egy egészségtelen és természetellenes politikai felállás, tehát hosszú távon semmiképpen sem tud működőképes maradni.

A hátramutogatás és a kormányoldal folyamatos támadása kevés lesz a sikeres folytatáshoz – mondja Deák Dániel jogász-politológus. Az önkormányzati választások után egy évvel témakörben beszélgettünk vele.

Miskolcon 2019. október 13-án Veres Pál polgármesternek és a liberális-baloldali-jobbikos Velünk a Város tömörülésnek szavazott bizalmat a választók többsége. 2010-től a Fidesz–KDNP irányította Miskolcot. Szükségszerű volt-e a váltás?

A tavalyi önkormányzati választás kampánya az eddigi legbrutálisabb volt a magyar politikatörténetben: az utolsó hetek politikai napirendjét botrányosabbnál botrányosabb események uralták. Ilyen volt a Borkai-ügy, melynek hatására az ellenzék több településen is győzni tudott, hiszen az ellenzéki sajtó erőteljes fellépése miatt sok jobboldali szavazó elbizonytalanodott. Így az a fura helyzet állt elő, hogy több településen a győri események miatt leváltották az egyébként sikeres kormánypárti városvezetést. Viszont az elmúlt hónapok közvélemény-kutatásai, illetve időközi választási eredményei azt mutatják, hogy az úgynevezett Borkai-faktor hatása mára semmivé vált, és a Fidesz–KDNP támogatottsága országszerte a biztos pártválasztók körében jóval 50 százalék felett van. Ha most vasárnap tartanák az önkormányzati választásokat, akkor Miskolc mellett sok más településen ismét kormánypárti városvezetőt választanának maguknak az emberek. Ennek ellenére a tavaly októberi választás eredménye 2024-ig érezteti majd a hatását, hiszen öt évre kaptak felhatalmazást a megválasztott városvezetők.

Az első 100 napot mindig mérföldkőként jegyzik egy új polgármester, új közgyűlés esetén. Miért fontos az első 100 nap?

Országszerte azzal az ígérettel kampányoltak az ellenzéki politikusok, hogy gyökeres változást fognak hozni, ha megválasztják őket. Ez azonban nem következett be, nagyon sok település esetében szemmel láthatóan nem váltották be ezek a politikusok a hozzájuk fűzött reményeket. Miskolc esetében is elmondható ez, elég csak arra gondolni, hogy az új városvezetés a koronavírus-járvány első hulláma alatt az elsők között csökkentette a tulajdonában levő cégek dolgozóinak a fizetését vagy hogy duplájára emeli a lakbéreket, illetve megemelte a tömegközlekedés árát. Nem ezt ígérték a választóknak, így már az első hónapokban bebizonyosodott, hogy a korábban megfogalmazott választási ígéreteikre fittyet hánynak. Ugyanez igaz Budapesten is, ahol Karácsony Gergely a választási ígéreteinek elenyésző részét kezdte el megvalósítani a megválasztását követően.

Ugyanakkor az első egy év már lehetőséget ad a nagyobb ívű feladatok megvalósítására. Egy-egy önkormányzati választás után hogyan szokott zajlani az első év? Vannak-e sztereotípiák?

Ideális esetben az első évben a választási ígéreteknek a jelentős részét elkezdi megvalósítani a megválasztott városvezetés, ez azonban az ellenzéki vezetésű településeken elmaradni látszik. A koronavírus-járvány miatt ráadásul azt állítják ezek a városvezetők, hogy csődközeli helyzetbe kerültek, miközben a korábbi kormánypárti városvezetések rendkívül jó állapotban adták át a települések irányítását. Miskolcon felmerült az is, hogy az új városvezetés nem bánik megfelelően a város vagyontárgyaival. Kérdéses, hogy ezt a választók miként értékelik, a közvélemény-kutatási adatok azt jelzik, nem elégedettek a teljesítménnyel.

Általában a választási ígéretek megvalósítása releváns a várospolitikai döntésekben? Be szokták tartani a választási ígéreteket a hatalomra kerülő politikai erők?

A következő választás alkalmával kulcskérdés lesz, hogy a városvezetés milyen fejlesztéseket hajtott végre, mennyiben tartotta be a korábbi ígéreteit. Ennek nemcsak a 2024-es önkormányzati választási eredményre lesz érdemi hatása, hanem már a 2022-es ország­gyűlési választásra is, hiszen az ellenzéki politikusok ezeken a településeken akarják bebizonyítani, hogy képesek a kormányzásra. Nagyon sok helyen erre nem képesek, több településen is billeg az ellenzéki együttműködés, ráadásul az országos politikában is egyre nagyobbak az ellentétek köztük, elég csak a Demokratikus Koalíció és a Momentum között zajló politikai üzengetésekre gondolni. Mindennek érdemi hatása lesz majd a következő választások eredményeire, ahol a választópolgárok arról fognak dönteni, hogy melyik politikai oldal kormányzásképes, melyik oldal tudja irányítani éveken keresztül a településeket és az országot.

A választási kampány idején a politikai erők túlfűtöttek. Mi marad ebből az energiából? Az ellenzékbe került politikai pártok aktívabbak? Vagy a többségbe került politikai erők keresik a programjuk megvalósításának a lehetőségét?

Egyre inkább az indulatokról szólnak a választások, minden politikai oldal igyekszik aktívan tartani a saját szavazóit. A Fidesz képviselői is Miskolcon folyamatosan figyelik a baloldali városvezetés tevékenységét, és minden kifogásolható ügyre rávilágítanak. Bár kevés idő telt el még a tavaly októberi választás óta, azonban a 2022-es ország­gyűlési és a 2024-es önkormányzati választásra már lesz elegendő tapasztalatuk arról a választóknak, hogy melyik politikai oldal irányítása idején volt jobb az életük, ez alapján fognak majd dönteni a folytatásról.

Általában milyen témákat vesz elő vagy nem vesz elő az új polgármester vagy a többségben lévő frakció a testületben?

A fejlesztések előre mozdítása és a választási ígéretek betartása lenne a feladata az új városvezetésnek, azonban ezekről egyelőre igen keveset hallani. Sokkal inkább az látszik, hogy pártpolitikai törekvései vannak az ellenzéki városvezetőknek, a különböző országos témákba bekapcsolódva akarják megtolni az ellenzék 2022-es választási kampányát. Ilyen politikus Márki-Zay Péter is, akinek Hódmezővásárhely vezetése helyett sokkal inkább országos politikai ambíciói vannak, egyes információk szerint még miniszterelnökjelölti ambíciói is.

Szükségszerű, hogy a hatalomra kerülő városvezetés az előző ciklust hibáztatja és okolja egy-egy probléma felvetése esetén?

Ez sajnos természetszerű a politikában, ugyanakkor ezt a választók az idő múlásával egyre kevésbé tudják elfogadni. Miskolcon például pár hónap alatt komoly megszorításokat vezetett be az új városvezetés, ami egyáltalán nem indokolható a korábbi városvezetés tevékenységével.

Jellemzően hogyan politizál a közgyűlési többség?

A baloldali többség pártpolitikai üzengetést és a korábbi városvezetésre történő mutogatást választotta, igyekeznek úgy beállítani a fideszes politikusokat, mint akik romba döntötték a várost az elmúlt években. Ez a hátramutogatás és a kormányoldal folyamatos támadása azonban kevés lesz a sikeres folytatáshoz.

Jellemzően hogyan politizál az ellenzék?

A Miskolcon ellenzékbe szorult, de az országos politikában a kormánytöbbséget maga mögött tudó fideszes politikusok igyekeznek rávilágítani arra, hogy a baloldal által megfogalmazott választási ígéretek hamisak voltak, és azzal szögesen ellentétes politikát folytatnak, miután hatalomra kerültek. Kérdés, hogy ezeket az ügyeket és botrányokat mennyire tudják kommunikálni a helyi nyilvánosságban, amelyben a baloldal a jelek szerint teljes mértékben igyekszik elnyomni az azt kritizáló véleményeket.

Az első évben felvett politikai attitűd változik a következő időszakban?

A várakozásaim szerint ugyanerre a politikára kell felkészülni, ráadásul a 2022-es országgyűlési választás közeledtével egyre inkább forrni fognak majd az indulatok. Kérdéses, hogy a baloldali városvezetés hogyan fog viselkedni a kampányban, a város irányításával vagy inkább pártpolitikai kérdésekkel fog-e majd foglalkozni.

Fenntartható egy liberális-baloldali-jobbikos együttműködés hosszú távon? Kitart-e ez egy önkormányzati ciklus erejéig?

Ez egy egészségtelen és természetellenes politikai felállás, tehát hosszú távon semmiképpen sem tud működőképesen fennmaradni. Minden időközi és közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy az ellenzéki összefogás jelentősen rombolja több ellenzéki párt támogatottságát is, az MSZP és a Jobbik már a parlamenti bejutási küszöb környékére szorult vissza, az LMP pedig az 1 százalékos pártok táborába süllyedt. Ennek mindenképpen hatása lesz majd az ellenzéki együttműködésre, hiszen a DK és a Momentum egyre nagyobb szerepet követel magának.

(A borítóképen: Számos választási ígéret egyelőre csak lufi maradt)

Kapcsolódó cikkek: