Hullámtéri tájgazdálkodás

A 2017-ben indult projekt célja, hogy a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett hazai települések természetes és hatékony módon, vízmegtartással tudjanak alkalmazkodni az egyre gyakoribbá váló aszályok és villámárvizek problémájához. A természetes vizesélőhelyek létrehozásával hazánkban honos növény- és állatfajoknak ad otthont, illetve rekreációs lehetőséget nyújt a helyi lakosok számára. A projektet megvalósító partnerség tagjai a Belügyminisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Pannon Pro Innovációs Kft., a WWF Magyarország Alapítvány, továbbá Bátya, Püspökszilágy, Ruzsa, Rákócziújfalu és Tiszatarján községek önkormányzatai.

Fenntartható modell

Tiszatarján a Borsodi-ártérhez tartozik, sorsa szorosan a Tiszához kötődik. A folyó szabályozását követően a vizesélőhelyek lecsapolása, a szántóföldi gazdálkodás terjedése a hullámtéren, a szárazodás erősödő hatása, majd az állattartás visszaszorulása miatt az ártéren özönnövények (például a gyalogakác) uralkodtak el – hangzott el a hétfői sajtótájékoztatón.

Néhány évvel ezelőtt a WWF Magyarországgal együttműködve Tiszatarjánban kialakítottak egy fenntartható ártéri gazdálkodási modellt, amely megoldást jelentett a gyalogakác visszaszorítására. A projekt megvalósulása pedig egyfajta szemléletváltozást idézett elő a település életében is – idézte fel Bögre Lajosné polgármester.

„Az özönnövénytől megtisztított terület egy részén szürkemarhák és vízibivalyok legelnek. Az éghajlatváltozás következtében azonban a hosszú, száraz évek alatt még a vízibivalyok élőhelyéül szolgáló, hullámtéri kubikgödrökből kialakult tavak is szinte kiszáradtak. A visszatartható vízkészletek növelése érdekében a gödröket most egy újabb medencével bővítették, a partokon pedig természetes rézsűket alakítottak ki. Épült egy stég is, ahonnan a látogatók közelről figyelhetik meg a bivalyokat” – ismertette Burainé Hajdú Éva, Tiszatarján jegyzője.

Számadó Róza, a Belügyminisztérium főosztályvezetője többek között arról beszélt, hogy a megvalósult projektre azért is büszkék, mert ennek során nemcsak a szakmai szempontokra építve sikerült megvalósítani egy programot, hanem a helyi lakosság érdekeit is messzemenően szem előtt tartották. A következő ciklusban további hasonló uniós fejlesztések várhatók, melyek reményeik szerint hozzájárulnak a környezettudatos szemlélet erősítéséhez – jelezte a főosztályvezető. Kerpely Klára a WWF munkatársa felhívta a figyelmet rá, hogy a klímaváltozás mellett a biodiverzitás-csökkenés is komoly probléma, melyen többek között – az ittenihez hasonló – lokális megoldásokkal lehet segíteni. Annál is inkább szükség van erre, hiszen a legfrissebb jelentés is rámutat, az édesvízi élőhelyek mutatója, amely a leginkább hanyatlik.

(A borítóképen: A vízibivaly-tanösvény fontos része a kilátóstég)

Kapcsolódó cikkek:

Tájkép bivallyal