Purhab őrizte Komáromban a vizsolyi bibliát

A Vizsolyi Biblia a 16. századi magyar nyomdászat csúcsteljesítménye is, mint könyvészeti műalkotás, a kor reneszánsz kézműves nyomdakultúrájának egyik legbecsesebb műkincse, olvasható látogatóközpontja oldalán. A páratlan dokumentum nyomtatását ma 430 éve, 1590. július 20-án fejezték be. Hasonló szuperlatívuszokkal azonban nem illethetjük azt a 2000-es években történt bűntényt, amelynek főszereplője a Károlyi Gáspár által fordított Biblia Vizsolyon őrzött példánya volt. Legfeljebb kalandosnak.

Nagy bátorság volt kinyomtatni

Már maga a magyar nyelvű Biblia megszületése sem volt akármilyen történet egyébként. Noha magát a Bibliát először a 15. században (vagyis az 1400-as években), a huszita felkelés idején fordították magyarra, az nyomtatásban nem jelent meg és csak korai másolatai maradtak fenn. Az első nyomdába került fordítás Komjáthy Benedek Az Szent Pál levelei magyar nyelven című munkája volt 1533-ban, ezt követte Sylvester János Újtestamentuma 1541-ben, majd Heltai Gáspár kísérelte meg 1551 és 1565 között a teljes kiadást.

Károlyi (Károli) Gáspár tudós reformátor wittenbergi és svájci tanulmányok után 1563-ban lett a gönci gyülekezet lelkipásztora. Az apokrif leveleket is tartalmazó teljes bibliafordításának 1586-ban látott hozzá, ekkorra már a pestisjárványok miatt elvesztette feleségét és gyermekeit.

Borral fizettek a papírért

A nyomtatáshoz szükséges papírt Lengyelországból hozták, amiért jó minőségű Tokaj-hegyaljai borral fizettek. Másfél év alatt 800 példányt nyomtattak belőle, ebből 57 darab maradt fent világszerte. Egy Vizsolyi Biblia 6 kilogramm és 2412 oldalt tartalmaz. A nagy munka 1589. február 18-án kezdődött és 1590. július 20-án fejeződött be. A négy és félmillió betűt négy betűszedő napi tízezrével 450 napon át szedte. Ezt bizonyítva hirdeti a Vizsolyi Biblia utolsó lapja, melyen nyelvtani pontossággal ez áll: „Visolban kezdettetett böyt elsőszombaton, az az 18. napián böyt elő hauának 1589. esztendőben. Es el vegeztetett Istennec kegyelmességéből, 20 napián szent Iacab hauának, Christus Wrunk születése után ennyi esztendőben 1590. Kiből diczértesséc az Wrunk áldandó szent Neue mind öröckön öröcké, Amen.”

A vállalkozás azonban nem nyerte el mindenki tetszését: már a kinyomtatás pillanatában sem kapta meg a Habsburg császártól a királyi cenzúra engedélyét. Megszületésekor a fordítók, de különösen a nyomdász Mantskovit Bálint sokat kockáztatott: engedély nélkül Bibliát kinyomtatni, akár börtönt és vagyonelkobzást is vonhatott volna maga után.

Ráadásul egy korabeli vizsolyi tiszttartó, Tippán János fel is jelentette a nyomda működését a királynál. Noha évszázadokon át üldözték, kiemelt helye volt például Rákóczi György fejedelemnél: ő a Vizsolyi Bibliáját hadjárataira is magával vitte, hogy erőt merítsen Isten igéjéből a halálos veszedelemben. Károlyi Gáspár hagyatéki anyagában örököseinek szánt legbecsesebb örökség, melyet pontosan számba vettek. Gyülekezetek, főúri családok, kollégiumok és nagykönyvtárak féltve őrzött kincse, melyet azóta is reformációs kiállítások egyik reneszánsz ékköveként mutatnak be.

Az 1590-ben készült 800 példányból 52 maradt fenn. 24 van külföldön, a hazánkban fellelhető Szentírások közül pedig Vizsolyon, ahol nyomtatták. Értékét jól mutatja, hogy egy eredeti példányért 2001-ben mintegy 26 millió forintnyi összeget fizettek ki a Christie’s Aukciós Ház árverésén. Talán ez adott ötletet azoknak, akik egy évvel később az ellopására adták a fejüket.

A londoni aukción eladott példány híre Bölcskei Gusztáv püspöknek is eszébe jutott, a motiváció kapcsán. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke az MTI-nek beszélt arról, hogy a tettes vagy tettesek szerinte Magyarországon nem tudják értékesíteni az ellopott könyvet. Annyit viszont már tudni lehetett, hogy a vizsolyi templom egyik ajtaját baltával felfeszítve vitték az üvegbúra alatt őrzött nyomtatványt, az éjszaka közepén. A balta nyele egy gyerekjáróka lábából készült.

Tehát 2002. február 10-ére eltűnt a biblia a Borsod-Abaúj Zemplén megyei Vizsolyról, határellenőrzést szigorítottak, többmilliós nyomravezetői díjat tűztek ki, és hamarosan a nyomozók látóterébe is került egy lehetséges gyanúsított. Egy harmincas éveiben járó rokkantnyugdíjas. Őrizetbe is vették, letartóztatásba is került, de aztán az Encsi Városi Bíróság 2003 tavaszán szabadlábra helyezte.

A fordulat autóval érkezett

Az idő telt, a bibliának se híre, se hamva nem volt…egészen szeptemberig. Ekkor történt ugyanis, hogy a miskolci rendőrök megállítottak egy autót, benne egy párral. Eddig semmi érdekes nem lenne ebben, nap mint nap számolunk be közúti igazoltatásokról mi is, de a párocska egészen zavartan viselkedett. Hihették a rendőrök, hogy a kocsi papírjai miatt aggódnak, ugyanis az sem volt rendben. Ekkor azonban a tatabányai férfi és nő előállt a farbával: közük van a Vizsolyi Biblia ellopásához.

Az események ekkor felgyorsultak, és kiderült, hogy anno is jó nyomon indultak el az egyenruhások, ugyanis kiderült, ki volt a felbujtó: az a bizonyos harmincas rokkantnyugdíjas Pestről. Tettestársként egy szintén hasonló korú komáromi férfi is képbe került. A tatabányai párocska vallomása segített tisztázni, mi történt: a komáromi férfi tört be a templomba, majd odaadta az értékes könyvet a duónak, azzal, hogy vigyék azt Pestre.

Purhab vigyázott a nemzeti kincsre a padláson

A korabeli újságcikkekből és MTI-anyagokból az nem derül ki, hogyan került ezután mégis Komáromba a biblia, de végül ott találtak meg a rendőrök. Kiderült, hogy már korábban is tartottak házkutatást a házban, aminek padlásán, egy tartály alatt, a szigetelés mögé rejtve, fóliába csomagolva és purhabbal körbefújva pihent a zsákmány. Szerencsére sértetlenül.

A bíróság első fokon letöltendő, illetve felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a kvartettet. Az elsőrendű vádlottat másfél, a másodrendűt pedig egy év végrehajtandó börtönre ítélte a bíróság, míg a harmad- és a negyedrendű egy-egy év felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az elsőrendű vádlott a komáromi betörő, a másodrendű a fővárosi felbujtó volt. A Vizsolyi Bibliát azért lopták el, hogy nyomdai úton hamisítsák.

A legtöbbször megjelent magyar könyv

A Vizsolyi Biblia hasonmás kiadása 1981-ben 28 ezer példányban jelent meg, s a borsos ár ellenére újra kellett nyomni. 2002. február 10-én a vizsolyi templomból ellopták az ott őrzött példányt, amelyet végül Komáromban találtak meg, így visszakerült eredeti helyére.

A Vizsolyi Biblia nemcsak a magyar reformáció megerősödését és a könyvnyomtatás meghonosodását, hanem az irodalmi magyar nyelv tökéletesedését is jelentette. Károlyi fordítását kisebb változtatásokkal közel háromszáz kiadásban nyomtatták újra. Hatása a magyar irodalmi nyelv alakulására szinte felmérhetetlen, ma is a legnépszerűbb bibliafordítás magyar területen, javított kiadásaival együtt ez a legtöbbször megjelent magyar könyv.

A Vizsolyi Biblia 2015. január 29-e óta, a hungarikum törvény védelme alá helyezett minősített érték, a magyar kultúra csúcsteljesítménye, a fordítói, szöveg-gondozói és kiadói (nyomtatási) munkák egyedülálló hatástörténete okán. Kulturális örökség szakterületi kategóriában, a magyar protestantizmus egyetlen hungarikuma, mely a magyar nyelviség, nemzeti identitás és reformációs kegyesség hitéleti gyümölcse. Értékvilága, Károlyi Gáspár nyelvezete, Szenci-Molnár Albert nyelvi- szöveggondozása és nyelvművelő munkássága a nyomtatott mű formai díszei magyarságunk közösségélményének egyik legszebb tárgyiasult forrásává teszik.

Kapcsolódó cikkek:

Forrás: kemma.hu