Itt él a vörös mókus

Kilenc-kilenc védett állat- és növényfaj előfordulásáról gyűjt adatokat lakossági bevonással a természetvédők által alapított Vadonleső Program hazánkban. A fajok élőhelyeit online térképen is megjelenítik, a vadonleső.hu honlapon.

Bokorpontos térkép

– Amikor a programban szereplő védett vagy fokozottan védett állat- vagy növényfaj egyedével találkozik valaki, akkor a weboldalunkon látható Google-térképen akár bokorpontosságig meg tudja keresni a helyet, ahol észlelte az élőlényt. Sőt, be is tudja jelölni, és más adatbeküldő programokkal ellentétben itt egyből megjelenik az adata – magyarázta Bakó Botond, a program egyik vezetője, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. munkatársa. – Nekünk, természetvédőknek felbecsülhetetlen értékűek a beküldött észlelési helyek, mert segítik a védelmi munkát. Mi alapítók egyébként mindannyian a természetvédelemért mindenkor felelős minisztériumban dolgoztunk, de a kezdeményezést önkéntes alapon, munkaidőn kívül szerveztük. Egy ideje ez a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesület néven fut.

A Közép-Európában egyedülálló kezdeményezés már tizenegy éve működik hazánkban.

Felismerhetőség

– Nagyon szigorú szakmai kritériumok alapján választottuk ki a tizennyolca fajt. Az egyik ilyen, hogy biztosan bárki, akár általános iskolai szintű tudással is felismerhesse, és semmilyen más rokon fajjal ne tudja összetéveszteni. Fontos kiválasztási szempont volt, hogy jó eséllyel lehessen találkozni vele, és valamilyen pozitív érzület kapcsolódjon hozzá. Például a vörös mókus is szerepel a programunkban, de sokáig nem tudta senki, hogy konkrétan hol él. Az önkéntesek által beküldött adatokból azonban ma már szépen meg lehet rajzolni a magyarországi mókustérképet. Ezek alapján megfigyelhető, hogy a vörös mókusok az elmúlt évtizedekben az erdők mellett elkezdték meghódítani a fás ligeteket és nagyobb parkokat is. Az adatközlők esetenként még azt is leírják, hogy milyen színváltozattal találkoztak. Viszont a bejelentések számát tekintve a legnépszerűbb faj a keleti sün. Sokan találkoznak vele kertjükben, sőt akaratukon kívül még etetik is. Esetükben egy olyan veszélytérképen és mobilapplikáción dolgozunk, amely jelzi azokat a forgalmas útszakaszokat, ahol gyakran elütik őket. A foltos szalamandra esetében pedig meglepő élőhelyekről értesültünk, mint például Budapest – árulta el a természetvédő.

A kulturális élet jeles szereplőit is bevonták a program népszerűsítésébe.

Tizenegy ürgevers

– Az évi sok százezer vagy milliós nagyságrendű embert úgy tudjuk elérni és megszólítani, hogy költőket, írókat, zenészeket, képzőművészeket és színészeket hívunk meg, akik önkéntes alapon adott állatokkal kapcsolatos alkotásokat készítenek. Például az ürgét mindenki ismerheti az Arany Lacinak című Petőfi Sándor-versből. Azonban azóta senki nem írt ürgeverset. A mi programunk kapcsán ma már tizenegy magyar ürgevers létezik, amivel a világirodalomban is az első helyen állunk – sorolta Bakó Botond.

(A borítóképen: A mókustérkép)