2020.05.31. 15:00
Még a régi Miskolcon voltak kisgyerekek...
Nagyszüleinknek, akik átélték a történelem viszontagságait, még egészen mást jelentett a gyermekkor.
Forrás: ÉM
Hagyományosan úgy tekintünk a gyereknapra, hogy a kicsiknek az ünnepe, de sokszor az idősek azok, akik a legszívesebben emlékszenek vissza a régi időkre.
- A szüleim Franciaországban ismerkedtek meg, édesanyám francia és én ott születtem 1932-ben. Ötéves koromban úgy alakult, hogy elhozott Magyarországra édesapám a nagymamámhoz és ő nevelt fel – mesélte Szőnyi Gáborné Adrienne. – A Csabai kapuban laktunk kertes házban és nagyon sok barátom volt a környéken. Viszont az idősebbek is szerettek, úgy foglalkoztak velem mint egy kis francia babával. Gyakran eljöttek hozzánk a barátnőim és az udvaron babáztunk, vagy kis kuckót építettünk magunknak.
Diósgyőrben tornázott
Bujdáné Balla Mária és Szőnyi Gáborné jó barátnők. Talán azért, mert vannak hasonlóságok a sorsukban.
- Nagyszőlősön születtem Kárpátalján és négyéves koromból maradtak meg a legrégebbi emlékeim. Hároméves koromban jöttünk át Magyarországra. Az anyai nagybátyám akkor már Miskolcon élt. Egy régi szép belvárosi boltíves lakásba költöztünk be, ahol több jó barátnőm is lett a szomszédból. Aztán a háborús időkben másfél évig Nagyszőlősön éltem a nagymamámnál. Sokat bébiszitterkedtem ott, az ötéves unokaöcsémre vigyáztam. Későbbről pedig azt az időszakot idézem fel szívesen, amikor versenyszerűen talajtornáztam a diósgyőri stadionban – emlékezett Bujdáné Balla Mária.
A Rákos parkba járt
Árvai Lajos gyermek- és fiatalkora főként munkával telt.
- Az Avas alján laktunk, ami régen gazdálkodó rész volt, mi is jószágokat tartottunk. Tizenéves koromtól dolgoznom kellett, mert édesapám betegen jött haza a fogságból és szinte családfenntartóvá léptem elő. Tehát klasszikus értelemben nem igazán volt gyerekkorom, de ez akkoriban nem volt ritka. Egy héten egyszer jutott idő kis csavargásra. Onnantól kezdve, hogy átadták a Rákosi parkot a Vasgyárban, oda és a Tiszai pályaudvar előtt található játszótérre jártunk libikókázni, ringlispílezni és fürödtünk a kis medencében – számolt be Árvai Lajos.
(A borítóképen: Bujdáné Balla Mária és Szőnyi Gáborné)
