Hungarikum lett a tiszavirágzás

A Hungarikum Bizottság 25. jubileumi – idei első – ülésének döntése értelmében a csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a klasszikus magyar szablyavívás, a szőregi rózsatő és – ami számunkra igazán fontos – a tiszavirágzás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe.

Nagy István agrárminiszter, a bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy „látványos rajzása révén közismert kérészünk, a tiszavirág védett természeti és tájérték, nemcsak hazánkban, de világviszonylatot tekintve is egyedülálló...”

Kérészéletűek

A „tiszavirág-életű” vagy „kérészéletű” kifejezéseket sokszor használjuk, amikor egy jelenség rövidségét akarjuk kifejezni. Meg merem kockáztatni: nem biztos, hogy mindenki ismeri a mondás eredetét.

Pedig a kérészek néhány órás élete és násztánca a Tisza vize fölött Európa egyedülálló természeti látványossága. A megyénkben élők abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy maguk is tanúi lehetnek ennek az egyedülálló természeti látványosságnak a Tisza folyó vagy a Tiszával szoros kapcsolatban lévő Bodrog folyó mentén.

Persze mindehhez még nem kevés szerencse is szükségeltetik.

Hároméves lárvaélet

Ugyanis a rövid életű rovarok nem alkalmazkodnak az időbeosztásunkhoz, lehetetlen pontosan megjósolni, hogy mikor kezdődik maga a jelenség. Amikor a tiszavirág befejezi a folyó üledékében töltött hároméves lárvaéletét, imágóként kifejlődve 8–12 centiméter hosszú, szárnyfesztávolsága eléri a 6–7 centimétert. Lárvái az agyagos partszakaszokon, víz alatti telepeken élnek nagy tömegben.

Várjuk a virágzást!

Évtizedek megfigyeléseiből, tapasztalataiból viszont lehet tudni, hogy június 10. és 20. között a legvalószínűbb a tiszavirágok megjelenése. Ennek ellentmond például az, hogy 2018-ban már május végére felmelegedett annyira a Tisza, hogy a szokásos időszaknál másfél-két héttel hamarabb indult a rovarok rajzása. Izgatottan várjuk, hogy ebben az évben, amikor ugyancsak enyhének bizonyult a tavasz, mikor is jelennek meg a kérészek.

(A borítóképen: Kérészek)