Ha elcsattan a pofon...

Több mint egy évtizede van hatályban Magyarországon a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény, amely a hozzátartozói életviszonyok között megvalósuló erőszak esetén a bántalmazásnak már abban a fázisában képes segítséget nyújtani a – nagyon gyakran kiszolgáltatott helyzetben lévő – bántalmazott hozzátartozóknak, amikor az erőszak még nem fajult súlyosabb cselekménnyé.

Az ideiglenes megelőző távoltartás, valamint a megelőző távoltartás átmenetileg korlátozza a bántalmazó tartózkodási szabadságát, a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát, szülői felügyeleti jogát, valamint gyermekével való kapcsolattartási jogát.

Akivel szemben ideiglenes megelőző távoltartást, illetve megelőző távoltartást rendeltek el, a távoltartás hatálya alatt köteles magát távol tartani a bántalmazottól, a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól, az ideiglenes megelőző távoltartó határozatban, illetve a megelőző távoltartó határozatban megjelölt más személytől, és tartózkodni attól, hogy a bántalmazottal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen.

A magatartási szabályok bármelyikének megszegése akár elzárással is sújtható szabálysértésnek minősül.

Megyénkben rendszeresen fellépnek

A törvény az idők során többször módosult. Rövidült a bírósági eljárás jogorvoslati szakaszára biztosított idő, és időközben bővült például azon személyek köre, akiket bántalmazásuk esetén hozzátartozónak kell tekinteni. Eredetileg a volt élettárs, amennyiben a kapcsolat megszakadása után bántalmazta élettársát, nem volt hozzátartozóként figyelembe vehető, így nem volt lehetőség vele szemben távoltartást kérni. Jelenleg azonban már nincs különbség a fennálló, vagy a már megszakadt kapcsolatú élettársak közötti bántalmazás megítélésében, mindkét esetben a távoltartás elrendelhető. Jelentős változás volt 2014. évtől a bíróság által elrendelhető távoltartási idő felső határának törvényi megemelése is harmincról hatvan napra.

Az ügyészség részese a bántalmazottak védelmét szolgáló intézményrendszernek: a törvényesség, valamint a bántalmazott személy és egyéb érintett családtagok védelme érdekében az ügyészség Közjogi Szakága megyénkben is rendszeresen fellép az ilyen ügyekben megindult polgári bírósági nem peres eljárásokban, és indítványt, illetve egyéb intézkedéseket tesz – tudtuk meg a megyei főügyészségtől.

Rendőrségi eljárások

A megelőző távoltartásra irányuló eljárás rendszerint a bántalmazásra tekintettel a helyszínre kihívott rendőrség intézkedésével kezdődik. Ha a hivatalból indult eljárás során az eset összes körülményéből – így különösen a bántalmazó és a bántalmazott által előadott tényekből, a hozzátartozók közötti erőszak helyszínéből, a hozzátartozók közötti erőszakra utaló jelekből, a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából és egymáshoz való viszonyából – a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni, a rendőrség 72 órára ideiglenes megelőző távoltartást rendelhet el. Ennek a menetéről, szabályairól már írtunk a közelmúltban a megyei rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési szakembereivel beszélgetve.

A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésével egyidejűleg az illetékes járásbíróságnál hivatalból kezdeményezi a megelőző távoltartás elrendelését. A bántalmazott rendőri intézkedés hiányában is kezdeményezheti közvetlenül – az életvitelszerű tartózkodási helye szerint illetékes – járásbíróságon a megelőző távoltartás elrendelését, utóbbi esetben azonban – rendőrségi előzményiratok hiányában – a bántalmazás megtörténtének bizonyítása a bíróság előtt nyilvánvalóan nehezebbé válik.

Kötelező részvétellel, vagy anélkül

A bíróság az előtte induló nem peres eljárásról az ügyészt értesíteni köteles. Az értesítést – a megye ügyészségeinek gyakorlata szerint – szinte minden esetben ügyészi fellépés követi, és az esetek többségében az ügyész a felek bíróság előtti személyes meghallgatásán is részt vesz.

Egyes esetekben az érintett felek nem jelennek meg a bírósági meghallgatáson, különösen akkor, ha a bántalmazott családtagot a félelem visszatartja a bántalmazóval a bíróságon történő személyes találkozástól. A felek személyes meghallgatásról való távolmaradásának eltérőek a jogkövetkezményei aszerint, hogy hivatalból vagy kérelemre indult az eljárás. Hivatalból indult eljárásban a döntéshozatalnak nem akadálya, ha a meghallgatáson személyesen egyik fél sem jelenik meg.

Így történt ez az elmúlt évben egy Encs-környéki durva családi konfliktus miatt lefolytatott ügyben is, ahol a rendőrség által 72 órára történő ideiglenes megelőző távoltartás elrendelését követően szabályszerű értesítés ellenére sem a bántalmazó, sem a bántalmazott élettárs nem jelent meg a bírósági meghallgatáson. A bántalmazás során a helyszínre kiérkezett rendőrség által megállapított és dokumentált tényekre tekintettel az otthonában ittasan kiabáló, bútorokat feldöntő, ételt kiborító, fenyegetőző, magatartásával családját félelemben tartó férfivel szemben az ügyész harminc napra történő távoltartás elrendelését indítványozta, a bíróság pedig a megelőző távoltartást el is rendelte.

A kérelemre indult eljárásban viszont, ha a bántalmazott kérelmező nem jelenik meg, és távolmaradását alapos okkal nem menti ki, továbbá ha a kérelem nem tartalmazza a jogszabályban előírt kötelező elemeket, a bíróság az eljárást megszünteti.

Akár hatvan napra is

Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a súlyosabb bántalmazás megelőzése érdekében erre szükség van, a távoltartás akár 60 napra is elrendelhető. Ez történt múlt évben abban az ügyészség részvételével lefolytatott bírósági eljárásban is, amelyben a már elvált, de négygyermekes családjával egy fedél alatt élő apa a gyermekek szeme láttára ököllel többször is megütötte volt házastársát. A bíróság a rendszeresen agresszív viselkedésű, italozó életmódot folytató férfi számára megtiltotta, hogy hatvan napon át volt feleségével és kiskorú gyermekeivel bármilyen módon kapcsolatba lépjen, kimondta, hogy az apa a szülői felügyeleti jogát, a gyermekekkel való kapcsolattartási jogát ezalatt az időtartam alatt nem gyakorolhatja, mely időre a közösen használt lakást el kell hagynia.

Az ügyész amennyiben a rendelkezésre álló adatokból arról értesül, hogy a családban kialakult helyzet a gyermekek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, úgy pedig a tényállástól függően a jelzőrendszer tagjaként jelzéssel él a családvédelmi és gyermekjóléti szolgálathoz, illetve kezdeményezheti a gyermek védelembe vételét. Súlyosabb, rendszeres erőszakos magatartás esetén pedig kiskorú veszélyeztetése bűntette miatt büntetőeljárást kezdeményez.

Emelkedő tendencia

Borsod-Abaúj-Zemplén megye ügyészei 2019. évben 646 esetben léptek fel megelőző távoltartás tárgyában indult polgári bírósági nemperes eljárásban, s ebből 165 alkalommal kezdeményeztek a családban érintett gyermekek védelembe vételére irányuló eljárást az illetékes gyámhatóságnál. A tavalyi ügyészi fellépések száma magasabb volt az azt megelőző évek adatainál, amely 472-586 között mozgott. Az idei év első hónapjának számadatai (egy hónapon belül már 51 ügyészi fellépés) emelkedő tendenciát jeleznek.

(A borítóképen: Egyre több esetben kell családi konfliktusba beavatkoznia a hatóságnak)