Mi miatt szenvedtek őseink?

Az intézkedések és az alkalmazkodás lassan eredményt hozott.

Pap Gyula

A man and woman wear protective face masks and gloves as they cross Oxford Street in central London on March 17, 2020. - Britain on Tuesday, March 17, ramped up its response to the escalating coronavirus outbreak after the government imposed unprecedented peacetime measures prompted by scientific advice that infections and deaths would spiral without drastic action. (Photo by Tolga Akmen / AFP)

Forrás: AFP

Fotó: AFP

– Az elmúlt kétszáz évben számos járvány pusztított megyénkben. Közülük kiemelendő a kolera, amely az 1830-as évektől kezdve egészen 1872/73-ig hat alkalommal is felütötte a fejét – mondta kérdésünkre Kis József, a megyei levéltár igazgatója. A betegség 1–5 napos lappangási idő után hányással és folyamatos hasmenéssel kezdődött, majd kiszáradást eredményezett, a betegek jó része vese- és keringési elégtelenség miatt hamarosan meghalt. A kolera halandóságára jellemző: Görömbölyön és Hejőcsabán 152 személy betegedett meg, s közülük 41 hunyt el. Borsod megye a kolera 1831-es járványa idején szenvedett sokat, ekkor közel 7 ezer ember vesztette életét.

A kolera az I. világháború idején terjedt el ismét, a frontról betegen hazaszállított katonák egy részét Miskolcon ápolták, az itt kialakított kolerakórházban.

Számos egyéb járvány is pusztított az első világháború előtt, így a tbc (gümőkór), amely a 19. század végén a halálozások 25-30 százalékát okozta. A védőoltást 1906-ban alkalmazták először, ám annak széles körben való használata csak a II. világháború után terjedt el.

A fekete himlő az 1870-es évekig szedte áldozatait, annak ellenére, hogy 1829-ben már kötelezővé tették az oltást az iskolások számára. A szülők egy része azonban igyekezett megakadályozni az oltás beadását. Maurer János miskolci járási orvos arról panaszkodott 1816-ban a megyének, hogy a rendszeres himlőoltás előtt „a köz nép rendszerint nem akarja oltattni, s e miatt sokszori fáradozásaim hiába esnek (…) hogy ha némelyeket, kiknek gyermekei be vannak oltva, további oltás végett elő hivatok, el nem akarnak jönni, sőtt házaktul el távoznak, gyermekeiket s el rejtik”.

Legpusztítóbb járvány

1918–19-ben az influenza A vírusának első és egyúttal legpusztítóbb járványa, az spanyolnátha szedte áldozatait. A náthával, köhögéssel, rosszulléttel jelentkező betegség magas lázat s szövődményei halált is eredményezhettek. Miskolc városa ezért 1918. október 1-jén a maihoz hasonló intézkedéseket hozott. Javasolták, hogy tömeges összejövetelektől tartsák magukat távol az emberek, lehetőség szerint kerüljék a tömegközlekedést, és figyeljenek az emberek oda a higiéniás szabályok betartására. November 30-án elrendelték az iskolák január 2-ig való bezárását. Az intézkedések és a lakossági alkalmazkodás lassan eredményt is hozott, az év végére visszaszorult a járvány – fejtette ki Kis József.