A történelem tíz legpusztítóbb járványa

A gyakran futótűzként terjedő betegségek kórokozói ütközeteket, hadjáratokat, háborúkat befolyásoltak – írja a honvedelem.hu.

Pestis

Hívják dögvésznek, fekete halálnak, nagy halálnak is: az ókor és a középkor legrettegettebb betegségében, a pestisben legalább 100 millióan vesztették életüket az elmúlt évszázadokban, az egyik első „biológiai fegyver” is az emberiség történelmében. A legnagyobb európai pestisjárvány 1347–1353 között zajlott le.

Fekete himlő

Több mint 60 millió ember haláláért felelős a fekete himlő. Európában csak a VI. században jelent meg, a XIII–XVI. században azonban már visszatérő, gyilkos járványokat okozott. A legnagyobb pusztítást az Újvilágban végezte. A himlő az egyetlen olyan betegség, amit sikerült világszerte felszámolni.

Spanyolnátha

A pontos adatok a mai napig nem ismertek. Vannak, akik azt mondják, hogy 20 millió áldozatot követelt, mások szerint 100 milliónál is több ember vesztette életét a XX. század legelső influenzapandémiájában. A spanyolnáthának is nevezett világjárvány 1918 és 1920 között söpört végig a Föld országain, a lakosság 20–40 százalékát érintette.

Kolera

Az 1853–56 közti krími háborúban 30 ezer halottat követelt, az 1866-os porosz–osztrák háborúból hazatérő katonák közül pedig több mint 70 ezer áldozatot szedett a kolera. Jelenlegi ismereteink szerint Ázsiában már az időszámításunk előtti V. században ismert volt. A közlekedési útvonalak fejlődésével azonban 1817-ben megjelent Európában is. (Részletek ez előző cikkben).

Kiütéses tífusz

A kiütéses tífusz is komoly pusztítást okozott a krími háborúban. A betegség – a mai adatok szerint – a francia hadsereg több mint 33 ezer katonáját érintette, akik közül 17 ezren életüket is vesztették. A tífuszt a XVI. században a csöppet sem megtisztelő morbus hungaricus (magyar betegség) névvel is illették. E korántsem dicső kifejezéssel ma is illetnek egy betegséget, mégpedig a tbc-t.

Vérhas

A tífusz és a kolera mellett a háborúkat végigkísérő harmadik betegség a vérhas volt, ami egy baktérium okozta, magas lázzal, hasi görcsökkel és véres hasmenéssel együtt járó megbetegedés. A krími háborúban a vérhas egyidejűleg ütött ki a tífusszal, az angolok közül 7882 ember kapta meg a betegséget, s közülük 2143-an meg is haltak. Ugyancsak komoly vérhasjárvány ütötte fel a fejét a francia–porosz háborúban, ennek során közel 3 ezer ember haláláért volt felelős a kór.

Malária

A trópusi égövben zajló háborúk rendszeres kísérőbetegsége a malária is. A váltólázként is említett kórt a szúnyogok terjesztik. A lázzal, hidegrázással, izomfájdalmakkal, fejfájással, rossz közérzettel járó betegség még ma is népbetegségnek számít. Évente 300–500 millió új megbetegedést regisztrálnak, s a halálos áldozatok száma is meghaladja az évi egymilliót.

Sárgaláz

Szintén a trópusi égövön jelent veszélyt az emberekre (katonákra) a sárgaláz, amely egy szúnyog által terjesztett, emésztőrendszeri vérzést és sárgasághoz vezető májgyulladást okozó, fertőző vírusbetegség. A betegség több csatát és háborút is befolyásolt. Például az 1898 áprilisa és augusztusa között lezajlott amerikai–spanyol háború kezdetén a 230 ezres spanyol haderőből mindössze 55 ezren voltak „harckészek”.

Ebola

Az ebola a ma ismert egyik legveszélyesebb, magas lázat, kiterjedt külső és belső vérzést okozó vírus. Az elsősorban Afrikában jelen lévő kórokozó az utóbbi néhány évtizedben jelentős járványokat okozott Zairében, Szudánban, Ugandában, Gabonban, Elefántcsontparton és Kongóban. Az első ebo­lajárvány 1976-ban tört ki Zairében.

Legionáriusbetegség

A legionáriusbetegség, amelyről ma már tudni lehet, hogy valójában semmi köze nincsen a légiósokhoz, egy tipikus civilizációs kór, amelyet egy baktérium okoz. A betegség leginkább elhanyagolt légkondicionálók és tábori zuhanyzók segítségével terjed, így akár a mai modern katonát is veszélyeztetheti.

(A borítóképen: Kaffka Margit író, költő emléktáblájánál Miskolcon: 1918-ban a spanyolnátha áldozata lett)