Nekik számít leginkább a félévi bizi

„Most összegezzük az egész féléves munkátokat, hiszen nemcsak azért kellett tanulnotok, hogy jó jegyeket kapjatok, hanem azért is, mert felvételi előtt álltok” – vezette fel Szikráné Teremi Katalin tanárnő a félévi bizonyítványok kiosztását az osztályában. Valaki csendben ült, várva a jegyeit, mások pedig fesztelenül mosolyogtak a nevük hallatán. A legtöbb esetben a félévi eredményeknek inkább jelzésértéke van – mutatja, ki hogy áll az adott tárgyakból a „félidőben” –, a nyolcadikosok számára azonban kiemelt fontossággal bírnak ezek a jegyek, hiszen beszámítanak a felvételibe.

Változó idők

Sokunk számára még mindig az idegesség szinonimájaként jelenik meg a bizonyítványosztás. Olyan ez, mint a biciklizésnél; az aggodalommal vegyes izgalmat nehéz elfelejteni. Bár számolgattunk, latolgattunk, azért ott volt a félsz – vagy bizonyos esetekben a remény –, hogy nem a várt jegy áll majd a bizonyítványban.

2018 szeptembere óta kötelező az úgynevezett Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA) használata. Az e-napló segítségével a szülők napi szinten nyomon követhetik, hogyan teljesítenek gyermekeik; a féléves és év végi jegyeket szintén ide vezetik fel a tanárok. Sok iskolában azonban papíron is kézbe kapják a bizonyítványukat a gyerekek.

– A rendszer a személyes találkozást semmiféleképpen nem pótolja, viszont segít a szülőknek a tájékozódásban; az biztos, hogy aki még nem találkozott vele, annak meg kell szoknia a KRÉTA-t – véli Szikráné Teremi Katalin. – Azoknak a szülőknek a kedvéért, akik a hagyományos módszer hívei, ki is nyomtatjuk a bizonyítványokat.

Számít a jó jegy

– Ennek a félévnek az eredménye sokkal fontosabb a többinél, hiszen számít a továbbtanuláshoz – mondja Farkas Lilla, az iskola nyolcadik osztályos tanulója, akinek csupán egy darab négyes került a bizonyítványába. – A kémia kicsit rosszabbul sikerült, mint a többi tárgy, de az eleve nem erősségem. A földrajz is kritikus pontnak számított, de sikerült felhúznom ötösre.

Farkas Lilla szerint tanárfüggő, ki mennyi esélyt ad félévzáró előtt a javításra.

– Volt, aki a vége felé már nem adott sok lehetőséget, másoknál nagyon kellett küzdeni: egy tantárgyból háromszor is feleltettek az ötösért.

Esztián Petra – aki úszásban tavaly aranyérmet nyert az Országos Gyermek Bajnokságon – a tanulás terén sem ismer kompromisszumot.

– Mindenből ötös lettem; az egész félév során keményen küzdöttem ezért. Persze írtam javító dolgozatot, és számos beadandót is készítettem. Nálam a matematika volt problémásabb tárgy: eddig minden félévkor négyes voltam belőle. Úgy érzem – az úszás mellett –, inkább az angol és a történelem számít az erősségeim közé.

Eszlár Petra, aki a Herman Ottó Gimnáziumban szeretne továbbtanulni, azt is elárulta, hogy a nővére példáját szeretné követni.

– Ő is kitűnő tanuló volt, és jó lenne megismételni a sikereit.

Vannak olyan diákok is, akik azokra a tantárgyakra fókuszáltak, amiket fontosnak tartanak a jövőt illetően.

– Két hármasom lett (matematikából és kémiából), a többi négyes és ötös – mondja Tóth Richárd, aki komoly terveket dédelget.

– Budapestre, a Vörösmarty Mihály Gimnáziumba jelentkezem dráma szakra. Óvodában kaptam az első főszerepemet, és azóta színész szeretnék lenni.

Somogyváriné Kóta Melinda magyartanár szerint nem csupán az a fontos, hogy mi áll a bizonyítványban.

– Család- és gyerekfüggő, hogy kinek mit jelent a félévi értesítés, de mindenképp egy jelzés: látja általa a tanuló, hogy miből teljesített jól, és miben kell még fejlődnie. A pedagógus azonban tudja, hogy nem csak ezeken a jegyeken áll vagy bukik a diákok jövője. A gyermek nem csupán egy szám. Nem szimplán sikerorientált, hanem tisztességes, szeretni tudó és szeretetre méltó embereket igyekszünk nevelni itt az iskolában, akik tudják, hogy a jegyeken kívül az életben más értékekre is fontos figyelni.