Iskola? Óvoda? Érett-e a gyerekem?

Nagy vihart kavart nyáron a köznevelési törvény módosítása, hogy ezentúl nem az óvodavezető adja meg az engedélyt a szülőnek, ha gyermekét nem szeretné 6 évesen iskolába vinni. Idén ugyanis az Oktatási Hivatal hozza meg a döntést. Ha kérdéses esetről van szó, akkor a gyermeket a pedagógiai szakszolgálat szakemberei vizsgálják meg. Az új szabályokról és a vizsgálat menetéről Kerekes Barbarát, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szakszolgálat főigazgatóját kérdeztük.

Indokolt esetben

Elöljáróban jelezte: a nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik, szeptemberben meg kell kezdenie iskolai tanulmányait. A törvény azonban kimondja azt is, hogy a szülő (vagy gyám) kérelmezheti, hogy indokolt esetben a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehessen részt. Az eddigi gyakorlattól eltérően a kérelmet mostantól az Oktatási Hivatal bírálja el. A döntéshozatal során azt mérlegelik, hogy mi szolgálja a gyerek érdekét, az óvodai nevelésben maradva vagy a tanulmányok megkezdésével tud-e sikeresebben fejlődni.

– A szülők az oktatas.hu honlapon érhetik el azt az internetes felületet, amelyen egy formanyomtatványon a kért adatok rögzíthetők, majd a kinyomtatott és aláírt vonalkódos adatlapot papíralapon, postai úton nyújthatja be a szülő, illetve gyám. A postára adás utolsó napja: 2020. január 31-e, a cím, ahová a kérelem küldendő: Oktatási Hivatal, Budapest 1982. Célszerű a kérelemhez minden olyan dokumentumot csatolni, amely a döntéshozatal során lényeges lehet, és alátámasztja a szülő kérelmét: orvosi, szakorvosi vélemények, korábbi szakértői vélemény, óvoda által kiadott fejlettségi vélemény, fejlesztő szakemberek pedagógiai véleménye. Érdemes az óvoda segítségét kérni a szükséges adatok kapcsán, hisz a kérelemre rá kell írni a gyermek oktatási azonosítóját és az óvoda adatait is.

Az Oktatási Hivatal a beküldött dokumentumok alapján 8 nap alatt hoz döntést, hogy helybenhagyja-e a szülő kérelmét vagy sem, és az erről szóló határozatot elküldi a szülőnek. Ha a hivatal nem tud egyértelmű döntést hozni, akkor a pedagógiai szakszolgálatot kéri föl mint szakértőt, hogy vizsgálja meg a gyermeket, és hozzon döntést – sorolta a főigazgató.

Milyen indokkal maradhat?

Kérdeztük tőle azt is, milyen indokkal maradhat a gyermek 6 éves kora után még egy évig az óvodában.

Kerekes Barbara elmondta: ha a gyermeknek valamilyen egyéni adottsága (éretlensége), sajátos helyzete alapján megállapítható, hogy fejlődése, iskolai életre felkészülése szempontjából előnyösebb, ha további egy évig az óvodai nevelésben marad, akkor születhet ilyen döntés.

Szakmai protokoll szerint

Az iskolaérettségi vizsgálatokkal kapcsolatban hozzátette: ezek a vizsgálatok nagy hagyománnyal bírnak, egységes, szakmai alapon kidolgozott protokoll szerint zajlanak. A szakszolgálati tagintézményekben az Oktatási Hivataltól kapott felkérést követően is a sikeres tanulmányok folytatásához szükséges alapkészségek érettségének vizsgálata történik. A vizsgálatokat pszichológus vagy gyógypedagógus végzi. Lehetőség szerint mindkét szülő kísérje el a kapott időpontra a gyermeket. Először a szülői interjú történik a gyermek életútjáról, születési körülményeiről, mozgás- és beszédfejlődéséről. Ezután a gyerekkel kétszemélyes feladathelyzetben a szakértő elvégzi a vizsgálatot, ahol a szülők megfigyelőként jelen lehetnek. A vizsgálatot követően a tapasztaltakról a szülők szóbeli tájékoztatást kapnak, a szakértői bizottság a szakértői javaslatot továbbítja az Oktatási Hivatalhoz. A döntési határozatot a hivatal küldi meg a szülők részére.

Már kilencvenhat kérelem

Az Oktatási Hivatalnak küldött kérdéseinkre azt a választ kaptuk, hogy január 15- éig Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből kilencvenhat szülői kérelem érkezett hozzájuk. Mint írták, a kivétel nélkül pedagógiai szakképzettséggel rendelkező szakemberek bírálják el a kérelmeket, akik a feladatra alapos felkészítést kaptak, és minden esetben a gyermekek érdekeit figyelembe véve készítik elő a döntéseket.

Azok az ügyek kerülnek a megyei szakszolgálatokhoz, amelyekben az érintett gyermek fizikai, lelki, kognitív fejlettségével kapcsolatban merül fel bizonytalanság a döntést megelőzően.