Néprajzi kötet születik Pácinról

Pácin - Minden pácini család ajándékba megkapja majd a kötetet.

Még az idén megjelenik a bodrogközi Pácin múltját feldolgozó tanulmánykötet benne a település históriájával, hiedelemvilágával, hétköznapi és gazdasági életének hagyományaival, nyelvjárási szókészletével.

Múltidézés

– Viga Gyula etnográfus és kutatócsoportja öt éve igényes tanulmánykötetet jelentetett meg a szomszédos Cigándról, s akkor megállapodtunk velük, hogy Pácinról is készítenek egy múltidéző kiadványt – mondja Gégény Zsuzsanna, Pácin polgármestere. – Azóta nyaranta két-három heteket töltöttek nálunk, komoly szakmai felkészültséggel végezve kutatómunkájukat lejegyezték az adatközlők élethistóriáját, összegyűjtötték a pácini szokásokat, hagyományokat, részt vettek istentiszteleten, osztoztak hétköznapjainkban, ünnepeinkben, lelkesen barangoltak községünk távoli és közelmúltjában.

Abárolástól zurbálásig

Az ezerötszáz fős település hagyományos műveltségét tartalmazó kötet többek között bemutatja pácin nemesi családjainak szerepét a középkori magyar történelemben, a mai is álló gyönyörű reneszánsz Mágócsy kastély szerepét az itt élők hagyományaiban, melynek utolsó gazdáit, a Pácint háromszáz évig uraló és 1945-ben külföldre menekült Sennyei családot külön fejezet mutatja be.

Balázs Géza nyelvész professzor, néprajzkutató a község nyelvjárását, szókészletét elemzi, itt a paprikás krumplit zsámiskának hívják, aki zurbált, az vajat köpült, az abárolás pedig forró vízben főzést jelent. A pácini szeterálás kifejezés viszont megfejtetlen maradt.

– Bízom benne, hogy a lelkiismeretes kutatómunka nyomán megszülető kiadvány szerethető kötetbe foglalja Pácin múltját, és segíti az életüket itt leélők lelkének összekapcsolását. Ezért is kapja meg majd a kötetet ajándékba valamennyi pácini család – mondja Gégény Zsuzsanna.

ÉM