2019.03.04. 13:26

Hogy lesz meg a nyelvvizsga?

Miskolc - Képesek a középiskolák eljuttatni a diákokat a nyelvvizsgáig?

Jövőre nehezebb lesz bejutni a felsőoktatásba, mint eddig. Szükség lesz legalább egy emelt szintű érettségire és egy B2-es, komplex nyelvvizsgára. De fel tudják-e készíteni a középiskolák a nyelvvizsgára is a diákokat?

Veres Pál, a Földes Ferenc Gimnázium igazgatója szerint a szigorítás komoly problémát jelent majd azoknak a diákoknak, akik nem tudják teljesíteni a nyelvvizsga követelményeket az egyetemi jelentkezés előtt. De mivel a rendelkezés 2014-ben született meg, azóta felkészülhettek a középiskolák és a diákok is az új szabályra.

Már 11. osztályban

– Azt tudjuk, hogy hazánkban nagyon sok a beragadt diploma amiatt, mert a fiataloknak nehézséget okoz az egyetemi évek alatt megszerezni a nyelvvizsgát. Nálunk eddig sem volt probléma ezzel, mert diákjaink több mint 90 százaléka az érettségiig teljesítette a nyelvvizsga-követelményeket is. De hogy könnyítsük az alsóbb évfolyamok helyzetét, nyelvvizsgaközpontot hoztunk létre a gimnáziumban. Így helyben látjuk, mi az elvárás, milyen tudás, milyen szókincs szükséges a vizsgához. A 11.-eseknek azt ajánljuk, hogy készüljenek fel a nyelvvizsgára, év végén tegyenek osztályozó vizsgát az utolsó két évfolyam anyagából, majd előrehozott érettségin vizsgázzon le idegen nyelvből. Akinek pedig szüksége van az emelt szintű nyelvi érettségire, a következő évben megcsinálhatja – sorolta az igazgató. Hozzátette: ez nyilván többletfeladatot jelent majd a középiskolás diákok számára, az egyetemek pedig rosszul járnak, hiszen az idén voltak olyan szakok, ahol a jelentkező diákok csupán 30–40 százalékának volt meg a nyelvvizsgája. Valószínűleg azon szakok hallgatói csappannak majd meg, amelyek eddig alacsony pontszámmal is felvettek diákokat.

Az igazgató jelezte, a középiskolai nyelvoktatást is át kell gondolni a jövőben. Eddig volt tantervi követelmény, érettségi-követelmény és nyelvvizsga-követelmény. Ezt a hármat mindenképpen közelíteni kell egymáshoz.

– Gyakorlatiasabb nyelvoktatásra lenne szükség, a használt nyelv irányába elvinni az idegennyelv-oktatást, és nem a nyelvészeti oldalát előtérbe helyezni – vélekedett Veres Pál.

Pályázat is segít

Érdeklődtünk az egyik kisebb város gimnáziumában is, ott hogyan készítik majd föl a diákokat a nehezebb követelményekre.

Karsai Attila, az Encsi Váci Mihály Gimnázium igazgatója elmondta: mivel vannak öt évfolyamos nyelvi előkészítő osztályaik, az idejáró diákoknak nem okoz gondot a nyelvvizsga. A szülőket már a középiskolai jelentkezés idején tájékoztatták, hogy amelyik gyereknek a felsőoktatás a célja, érdemes ebbe az osztályba jelentkeznie. A négy évfolyamos osztályokba járók számára pedig biztosítottak a külön nyelvi csoportok és a délutáni nyelvórák. A gimnáziumban két pályázat is segíti, hogy a hátrányos helyzetű tanulók is felzárkózhassanak, valamint az egyik pályázat lehetővé teszi, hogy a diákok a 2. és 3. nyelvvizsga árát is visszakapják, hiszen az elsőét az állam biztosítja.

– A kollégáktól differenciált oktatást várunk el, hiszen az segíti az eredményesebb tanulást. Körülbelül 600–650 óra motivált tanulás kell ahhoz, hogy valaki eljusson a nyelvvizsga szintjére. És ezt különtanár nélkül is el lehet érni – hangsúlyozta Karsai Attila.

Hegyi Erika

Még egy év esélyt adna

Nemrég írtunk arról, hogy a szakgimnáziumok nyelvtanárai azonban sötéten látják a jövőt. Az egyik megyénkbeli szakgimnázium nyelvtanára azt mondta lapunknak: az ő iskolájukban eddig egy-egy osztályból körülbelül 8 diák jelentkezett egyetemre. Közülük csupán egy-két tanuló tudta megszerezni a nyelvvizsgát az érettségiig. A szakgimnáziumok diákjainak tehát nem lesz más választásuk, minthogy maradjanak a középiskolában, technikusi vagy a szakmai képzésen. Ez alatt az egy év alatt még lenne esélyük a nyelvtanulásra, de az utolsó év sem könnyű, hiszen sok szakmai tárgyat tanulnak, és a gyakorlati órák száma is magas.