2019.02.18. 15:47

Ezt hogy élik túl az egyetemek?

Miskolc - Egyes felsőoktatási intézmények a felvett hallgatók felét is elveszíthetik jövőre.

Kötelező lesz a nyelvvizsga 2020-tól a felsőoktatási jelentkezéshez, erősítette meg a napokban az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Ez azt jelenti, hogy az idén lehet utoljára nyelvvizsga nélkül bejutni az egyetemre. Ám a középiskolai tanárok és az egyetemi vezetők aggódnak. Hiszen több ezer diák még a diplomaszerzésig sem tudja megszerezni a nyelvvizsgáját.

Egy-két diák

– Tragédia lesz – fogalmaz az egyik megyénkbeli szakgimnázium angoltanára. (Kérte, a nevét ne írjuk meg, hiszen nem nyilatkozhat.) – Rossz ötletnek tartom a szigorítást. A mi iskolánkban eddig egy-egy osztályból körülbelül 8 diák jelentkezett egyetemre. Közülük csupán egy-két tanuló tudta megszerezni a nyelvvizsgát az érettségiig. A szakgimnáziumok diákjainak tehát nem lesz más választásuk, minthogy maradjanak a középiskolában, technikusi vagy a szakmai képzésen. Ez alatt az egy év alatt még lenne esélyük a nyelvtanulásra, de volt tanítványaimtól hallom, hogy ez az utolsó év sem könnyű, hiszen sok szakmai tárgyat tanulnak, és a gyakorlati órák száma is magas. A nyelvvizsgát csak azok tudják megcsinálni, akik a középiskolai éveket szorgalmas tanulással töltik. Egy év kevés a felkészülésre. Azt is tudni kell, hogy a szakgimnáziumokba nem a legmotiváltabb gyerekek járnak. Ráadásul a szülői háttér sem olyan, mint az erősebb gimnáziumokban. Nagyon ritka, hogy valaki önszorgalomból eljut a nyelvvizsga szintjéig, magántanárra pedig nincs pénzük a családoknak – sorolja a problémákat a nyelvtanár. Hozzáteszi: természetesen vannak kéttannyelvű szakgimnáziumok is, az odajáró diákoknak több esélyük lesz a továbbtanulásra.

Drasztikusan lecsökken

A Miskolci Egyetem rektora, dr. Torma András sem nyugodt a kötelező nyelvvizsga bevezetése miatt. Korábban lapunknak úgy fogalmazott: ha ez megtörténik, a magyar egyetemek létszáma drasztikusan lecsökken. Ez pedig az egész magyar társadalomra nézve hátrányosan hat majd.

– Hiába tudjuk már évek óta, hogy szükség van az idegennyelvre, mi magyarok szeretünk mindent az utolsó percre halasztani. Igazából nem azzal van baj, hogy emelt szintű érettségihez és nyelvvizsgához kötjük a felsőfokú tanulmányokat, hanem azzal, hogy Magyarországon történelmi okoknál fogva sokáig nem volt divat a nyelvtanulás. A szocializmus idején azzal, hogy az oroszt kötelezővé tették, ellenállást váltottak ki a diákokban a nyelvtanulással szemben – fogalmazott az egyetemi vezető.

Hangsúlyozta: nemrég olyan statisztikai adatok jelentek meg, hogy ha már 2018 szeptemberétől kötelező lett volna a nyelvvizsga, a vidéki egyetemek csupán a hallgatók felét tudták volna felvenni, a fővárosi intézmények pedig körülbelül a 70 százalékát. Tehát az új szabály a budapesti egyetemeket is súlyosan érintené.

– Az senkinek nem lehet az érdeke, hogy a magyar egyetemekről elfogyjanak a magyar hallgatók – hangsúlyozta Torma András. – Mi nem végeztünk felmérést, de véleményem szerint hozzánk is csak a jelentkezők 60–65 százaléka jutott volna be szeptemberben, ha már most feltétel lett volna a nyelvvizsga. Nagyon sokan még az egyetemi évek végére sem tudnak nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni. Ennek bizonyítéka az a több ezer diploma, amit emiatt nem tudunk kiadni – jelezte a rektor.

Hegyi Erika