Vízkereszt, vagy amit akartok

Miskolc - A régió sokszínű vallási életét karácsonykor különösképpen megtapasztalhatjuk. Ongán meglátogattuk a város ékességét, a főtéren álló betlehemet és részt vettünk az avasi jezsuita plébánián tartott pásztorjátékban. Az előttünk álló hétvége pedig már a január 6-i vízkereszt jegyében telik.

A karácsonyi ünnepkör érdekessége a görögkatolikusoknál, hogy a vízkereszt, ami a három királyok látogatásához kötődő jeles alkalom, korábban megelőzte Jézus Krisztus születésnapjának fényességét. Mára azonban a húsvét után a karácsony lépett elő a második legfontosabb ünneppé.

Bűnvallás előzi meg

– Nálunk az adventi időszak november 15-én, két héttel hamarabb kezdődik, mint a római katolikusoknál, mert nagy hangsúlyt kap a böjt és a bűnbánat, és erre negyven napot szánunk december 25-e előtt. Nemcsak az ünnepi készülettel, de lelki oldalról is próbáljuk előkészíteni magunkat az örömhír, Jézus megszületésének a befogadására – osztotta meg Molnár Ádám, másodéves teológushallgató.

– Mivel a böjt negyven napig, azaz hat hétig tart, ezért az adventi koszorúra hat gyertyát teszünk, és ezekkel a gyertyagyújtásokkal is jelezzük, hogy úgy növekszik a fény a világban, ahogy közeledünk a karácsonyhoz. Az ezzel párhuzamosan történő bűnvallásnak, gyónásnak pedig az a célja, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy valóban a Megváltó születésére készülünk. Karácsonykor kezdődik el az üdvtörténet, ami 33 év után Krisztus kereszthalálával a Golgotán ér véget, és a feltámadásban teljesedik be – tette hozzá.

Bevezet a misztériumba

Talán nem is annyira a szokások, hanem a liturgia teszi igazán különlegessé a görögkatolikus karácsonyt.

– Faluhelyen ugyanúgy megvannak a pásztorjátéknak, vagy a kántálásnak a hagyományai, mint más keresztény családoknál. December 24-én éjfélkor régen pásztormiséket tartottak, és betlehemes játékokkal, pásztorénekekkel kísérték az istentiszteletet, de mostanra ez átalakult. A bizánci liturgia főleg formáját tekintve különbözik a római szentmisétől. Többet énekelünk és a keleti misztika is megjelenik a szertartásainkban. A tömjénfüst például egyszerre tudja a belső és külső érzékszerveinket megmozgatni. A gyertyafényben való imádkozás pedig meghittségével a misztérium világába igyekszik bevezetni a híveket – magyarázta Molnár Ádám.

– December 24-én reggel a királyi imaórák elnevezésű szertartást végezzük, amikor a Sztihirákban, vagyis az énekverseinkben és az ószövetségi olvasmányokban Krisztus világra jövetelének előképeiről hallhatunk a próféták jövendölése során. December 24-én a délutáni órákban Nagy Szent Bazil liturgiáját végezzük vecsernyével, ez utóbbi az esti istentisztelet elnevezése. Késő este nagyesti zsolozsmát végzünk, amelynek a fő éneke Izaiás próféta jövendölésére utalva a „Velünk az Isten”, amit folyamatosan ismételve éneklünk. Ezt követően folytatjuk az imádságot az utrenyével. Karácsony szent ünnepe pedig a szent liturgiába csúcsosodik ki, alkonyatkor pedig ismét vecsernye következik – mutatta be a teológushallgató.

ÉM-DA

[related-post post_id="4090954"]

[related-post post_id="4090685"]