Csak három hét van a döntésig

Miskolc - Melyik egyetemet válasszam? A középiskolák végzősei gyakran teszik fel ezt a kérdést a napokban.

Fiatalokkal beszélgetve kiderült, 14 évesen még kell a szülői segítség a pályaválasztáshoz, de a középiskola végeztével már határozott elképzeléseik vannak a jövővel kapcsolatban a diákoknak. Csütörtökön a Miskolci SZC Andrássy Gyula Gépipari Szakgimnáziumába járó, egyetemre készülő végzősökkel beszélgettünk, akik arról meséltek, miként kerültek a műszaki pályára és merre tovább. A téma azért is aktuális, mert február 15-én lejár az egyetemi jelentkezés határideje.

Ladányi Ramóna a gépészetet választotta 14 évesen. Kicsit meglepődünk ezen, hiszen nem kifejezetten lányos szakma. Ramónának azonban ez természetes.

– A nagyapám is gépész volt és az édesapám is. Amikor nyolcadikos lettem, eljöttem az iskola nyílt napjára, és az itt látottak meggyőztek, hogy nekem is ezt a szakmát kell választanom. Már érettségi után gondoltam az egyetemre, de aztán úgy döntöttem, hogy maradok a technikusin, mert az csak egy év, és utána is mehetek egyetemre. Ezt az évet pedig kihasználom, megszerzem a nyelvvizsgát és a jogosítványt. Gépészmérnök szeretnék majd lenni – sorolja Ramóna.

Bujdosó Balázst a család és a barátok terelték annak idején az Andrássyba.

– Azt mondták, hogy ez az egyik legjobb középiskola, jöjjek ide. Aztán a nyílt nap engem is meggyőzött. Tetszik a gépészet is, de a középiskolás évek alatt megváltozott az érdeklődésem. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karára jelentkezem. Szeretnék pénzügyi nyomozó lenni – árulja el határozott elképzeléseit Balázs.

Apa is barkácsol

Hegedűs Patrik azt meséli, hogy ő nyolcadikos korában nagyon sok középiskola nyílt napjára ellátogatott, mert elképzelése sem volt, hogy hogyan tovább.

– Végül az Andrássyban a gépészet mellett döntöttem, amit nem bántam, meg. Ezt szeretném folytatni a Miskolci Egyetem gépészmérnöki szakán. Volt osztálytársaim, akik már elkezdték a gépész­mérnökit, mert érettségi után azonnal továbbtanultak, azt mondják, hogy nehéz. De bízom benne, hogy menni fog – teszi hozzá optimistán Patrik.

– Nyolcadikos korában az ember még nem nagyon tudja eldönteni, hogy mi szeretne lenni, nekem is a családom segített – mondja Papp Tibor, aki gépgyártás-technológia technikusi képzésen tanul jelenleg. – Én úgy kerültem ide, hogy a családtagjaim közül sokan választották ezt a pályát, engem is érdekelt, apa is állandóan barkácsol valamit, és sokat beszélgettünk a szakmáról. A Miskolci Egyetemen műszaki menedzser szakon folytatom, mert ott gazdasági tárgyakat is tanulhatok, és engem az is érdekel – indokol Tibor.

Osztálytársa, Kléri Tamás hozzáfűzi: általános iskolásként még bizonytalan volt a jövőt illetően, de a testvére gépészetet tanult, így ő is valamilyen műszaki pályát keresett. Nem bánta meg, hogy az Andrássy mellett döntött.

– A gépgyártás-technológia nekem való, mert szeretem a logikus dolgokat, itt pedig mindennek megvan a logikája. Az Óbudai Egyetemre szeretnék bejutni gépészmérnök szakra, mivel a fővárosban él több rokonom is. Az egyetemen lehet majd gépgyártás-technológiára szakosodni, és a mesterképzésen is ezt választanám – ismerjük meg Tamás elképzeléseit.

Hegyi Erika

[related-post post_id="4117787"]

[related-post post_id="4112224"]

[related-post post_id="4099806"]