Az ökológiai egyensúly őrei

Miskolc - A nagyvárosok egyik leghasznosabb rágcsálópusztítója az erdei fülesbagoly.

A ragadozó madarak egyre nagyobb számban megjelennek a nagyvárosok környékén. Az itt élő táplálékállatokhoz kötődnek. Évek óta körülöttünk élnek és az emberi környezetben nagyobb biztonságban érzik magukat. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület országos bagolyösszeírást hirdetett meg, amelyhez február 9-én a VI. Miskolci Bagolyles is kapcsolódik a Miskolci Egyetemen.

Elfoglalták a Búza teret

„A baglyok beköltözésének az oka, hogy a városban mindig melegebb van és a magas épületek miatt kevesebb szél fúj, illetve élelmet is bőséggel találnak. Rágcsáló emlősökkel táplálkoznak, ezért nagyon hasznos madaraknak tartjuk őket. Azon kívül tehát, hogy kíváncsiak vagyunk a számukra, fontosnak tartjuk, hogy ne boruljon föl az ökológiai egyensúly, ezért tartjuk a bagolyösszeírást” – mondta el érdeklődésünkre Somoskői Péter, a Bükki Helyi Csoport alelnöke.

A közlekedő autók, járművek zaja és az emberek közelsége sem zavarja a madarakat.

„A városi állományt majdnem teljes mértékben erdei fülesbaglyok alkotják. Néha feltűnik egy-egy réti fülesbagoly és kuvik is. Ez utóbbi a padlásokon és a házak kéményein tanyázik szívesen. Meglepő, de megtanulták, hogy a lakott területeken nem vadászik rájuk senki. Az erdei fülesbagoly természetes élőhelye egyébként a nevével ellentétben a mezőgazdasági területek széle, ahol egyáltalán nincs bizalma az emberhez. Viszont már októbertől képes behúzódni a nagyvárosokba. A Búza tér fölötti térségben, például a Huba utcán találkozhatunk vele és legkönnyebben köpetéről ismerjük föl. Ez egy másfél két centis henger, amit a földre hullat. Főként egerekkel, pockokkal és kisebb madarakkal táplálkozik, amelyek szőrét, csontját, tollát nem tudja teljes egészében megemészteni, ebből keletkezik a bagolyköpet” – magyarázta a szervező.

Bagolyles az egyetemen

A baglyok megszokott költőhelyükre járnak vissza és a fenyőket különösen kedvelik.

„Sűrűbb erdőben és ritkásabb, ligetes részeken is megtelepedhetnek, de új élőhelyüket nehezen fedezhetjük föl. Mivel egészen hangtalanul szállnak és csak a fiókák csipognak, ezért hangjuk sem vezet minket célra. Ha mégis új bagolyfészket, vagy csapatot fedezünk föl, akkor kétféleképpen tehetjük meg bejelentésünket: a bagoly­összeíráshoz csatolt adatlap kitöltésével és közvetlenül telefonon, ahol bediktálják az állat pontos tartózkodási helyét. Erre épül egy bagoly megfigyelő programunk, ami ingyenes rendezvény és idén hatodik alkalommal tartjuk meg a Miskolci Egyetemen. A családi program a „ velünk élő vadvilág” érdekességeire szeretné felhívni a figyelmet. Az eseményen több kiállító: civil szervezet, magánszemély, nemzeti parkok képviselői vesznek részt. Kezdetben nyáron rendeztük, de sokkal hatékonyabb, hogy a hallgatókat is be tudjuk vonni” – fejtette ki az alelnök.

ÉM-DA