A legjobb kutató a kutya

Miskolc - Mancs leszármazottai is tehetséges segítőkutyák lettek a Spider mentőcsoportnál.

A Spider mentőcsoport tagjai több mint húsz éve munka mellett, karitatív tevékenységként végzik a mentést. Speciális feladatokra kiképzett mentőkutyáik generációs láncolatot alkotnak, és egymástól tanulják meg a legfontosabbakat.

– Az első, amit fontosnak tartok tisztázni, hogy nem a kutya ment, hanem az ember, tehát ezek valójában kutató- vagy segítőkutyák, nem mentőkutyák – emelte ki Lehóczki László, a Spider mentőcsoport vezetője.

– Tulajdonképpen a kutya egy jelzőműszer, mert amióta világ a világ, az ebek orránál jobb kutatóeszközt még nem találtak. Viszont ahhoz, hogy ezt alkalmazni tudjuk, a gazdának nagyon felkészültnek kell lennie. Ha arányaiban nézem, akkor azt mondhatom, hogy háromnegyed részt az ember és negyed részt a kutya tudása játszik szerepet a sikeres mentésben – magyarázta.

Egymást tanítják

– Valójában nem is a kutyáknak, hanem az embereknek van szükségük képzésre, de sajnos az utóbbi években nem igazán van utánpótlásunk. Az állatainkkal azonban szerencsénk van, mert Mancs, a híres segítőkutyánk óta az idős ebek leszármazottait tudjuk bevonni a közös munkába. Minden hatéves kutyus mellé odaállítunk egy kicsit, egy néhány hónaposat és együtt gyakorlatoznak. Arra törekszünk, hogy a valós szituációnak megfelelő feladatokat hajtsunk végre velük, hogy minél hamarabb éles helyzetbe lehessen őket állítani – magyarázta a csoport vezetője.

Több fajtával dolgoznak

A fajta nem jelent kizáró okot a mentési munkához.

– Jelenleg nyolc kutyával rendelkezünk, köztük német juhászokkal, labradorral, arany retrieverrel, magyar vizslával és welsh terrierrel. Általában kan kutyákat alkalmazunk, szukákat csak anyaként, bár a labradorok párban dolgoznak. Fajtabeli megkötésünk nincs, sőt, előnyös, ha többféle állatot vonunk be, más-más terepen. Egy kistestű kutya például romos területen remek segítő lehet, illetve kötélen is könnyebb szállítani, viszont sűrű erdőben, sötétben nehéz követni a mozgását – osztotta meg.

A személykeresésnek több ágazata van, attól függően, hogy az eltűnéstől számítva mikor értesítik a mentőcsoportot.

Lehóczki László a világhírű, 2006-ban elhunyt Manccsal

– Hat-tíz órán belül még forró nyomnak tekinthető az alany szaga, de ez függ az időjárástól és a környezettől. Ilyenkor az eltűnt személy egy használati tárgyát megszagoltatják az ebbel. Aztán következtetnek rá, hogy az ember honnan indulhatott el utoljára. Ez a szagkatlan, ahonnan megkezdődhet a keresés, mert a kutyának itt már van róla fogalma, hogy merre induljon. Egy egészséges ember egy óra alatt körülbelül három kilométert tesz meg, amiből következtethetünk rá, hol járhat, és milyen óvintézkedéseket tett meg – foglalta össze Lehóczki László.

Változatos jelzések

– Sajnos, a legritkább esetben tudunk elindulni hat-tíz órán belül, ezért gyakrabban fordul elő, hogy sakktáblaszerűen kell ellenőriznünk nagyobb területet. A kutyák másképpen jeleznek, ha élő, és másképp, ha halott szagát érzik. Különösen nagy segítség, hogy a vízalatti kutatáskor képesek néhány méteres sávra leszűkíteni a keresés helyét. Az a bevett gyakorlat, hogy először a család próbálja megkeresni az eltűnt hozzátartozót, utána következnek a hivatalos hatóságok, és csak aztán mi. A hosszú idő csökkenti a sikeres mentés esélyét – hangsúlyozta a vezető.

Detzky Anna