A böjt, a bűnbánat ideje

Miskolc - A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát.

Az advent, a karácsonyra való lelki felkészülés négy vasárnapon át tartó időszaka. A hívők ilyenkor böjttel, bűnbánattal és jó cselekedetekkel készülnek Jézus születésének ünnepére.

Szent András napján

Advent első vasárnapja, amely a Szent András napjához legközelebb eső vasárnap, egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti. Az adventi készület hagyománya a 4. századból ered, amikor a vízkeresztkor tartott keresztelések előtt háromhetes előkészületi időt tartottak. A következő században ez a várakozás átalakult: a keresztények már a karácsonyra, Jézus születésének ünnepére készültek az ünnepet megelőző hat héten keresztül. Ez rövidült le a négy vasárnapon átívelő adventre.

Az advent szó jelentése „eljövetel”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.

A koszorú története

Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el, melyek közül mindennap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. A hagyományos adventi koszorú – melyet három lila és egy rózsaszín gyertya díszít – a közös karácsonyvárást segíti, melyet nemcsak a templomban, hanem a családokban és más közösségekben is elkészítenek. A gyertyák színe szimbolikus jelentőséggel bír: a lila a bűnbánatra, a rózsaszín az örömre utal. A legjellegzetesebb adventi liturgia a napfelkelte előtt tartott hajnali „angyali mise”, a roráté. Az adventi időszakban nem díszítik virággal az oltárt a templomokban. Kedvelt szokás még a közös Szent Család-járás. Ennek során egy kisebb közösség tagjai vagy több család gyűlik össze hétről hétre más otthonban a Szűz Máriát, Szent Józsefet és a gyermek Jézust ábrázoló kép előtt.

ÉM